Nem csak a fénytől függ a pupillánk mérete
Egy nemrég közzétett tanulmányból kiderült, hogy minél több tárgy van a látókörében, annál nagyobbra nő a pupilla, mintha jobban el tudná fogadni mindazt, amit látnia kell. Ez az „érzékelt sokaság" egy egyszerű és automatikus reflex – derül ki a kutatásból.
A tanulmányban a kutatók 16 résztvevő pupillaméretét figyelték meg, miközben azok pontokat ábrázoló képeket néztek. Néhány képen a pontokat súlyzó alakban kapcsolták össze – azt az illúziót keltve, hogy kevesebb tárgyat látnak –, melynek hatására a pupillaméret összezsugorodott.
„Ez az eredmény azt mutatja, hogy a numerikus információ eredendően kapcsolódik az érzékeléshez. Ennek fontos, gyakorlati következményei lehetnek. Például ez a képesség sérül a diszkalkulia kialakulása során, amely a matematikai tanulás zavarát jelenti, így kísérletünk hasznos lehet ennek az állapotnak a korai felismerésében a nagyon fiatal gyermekeknél"
– mondta Elisa Castaldi pszichológus és idegtudós az olaszországi Firenzei Egyetemről.
Bár a fekete vagy fehér pontok száma a megtekintett képeken nem változott, a tárgyak érzékelt száma az összekötő vonalak miatt igen. A résztvevőket arra kérték, hogy passzívan nézzék ezeket a képeket, vagyis anélkül, hogy különösebb figyelmet fordítanának a tárgyakra.
Ez a fajta reakció, valószínűleg a túlélési ösztönnel függ össze. A legtöbb fajnak vélhetően van egy külön „számérzéke", amely lehetővé teszi számukra, hogy a vadonban kiszúrják az ellenséget, élelmet találjanak vagy hazajussanak. Az emberek esetében a számok mérlegelésének képessége már néhány órával a születés után kialakul, a pupilláink kitágulása pedig egy erre adott válaszreakció része.
Amikor körülnézünk, spontán érzékeljük a jelenet formáját, méretét, mozgását és színét. Ugyanilyen spontán módon érzékeljük az előttünk lévő tárgyak számát is. Ez a képesség, amely a legtöbb más állattal közös, evolúciós alapvetés: azonnal fontos mennyiségeket tár fel, például azt, hogy hány alma van a fán, vagy hány ellenség támad
– fogalmazott David Burr pszichológus, az ausztráliai Sydney Egyetem és a Firenzei Egyetem munkatársa.
