Dr. Geet Paul, a George Washington Egyetem alvásszakértője szerint sokan a párna puhaságát nézik csak, amikor vásárlásra kerül a sor, pedig a cél az, hogy a fej és a nyak a gerinccel egy vonalban legyen. Dr. Doug Cary, alvás- és mozgásszervi specialista hozzáteszi, hogy a nem megfelelő párna rontja az alvás minőségét, ami a pszichés állapotot, a szív- és érrendszeri egészséget, valamint a memória képességeit is befolyásolhatja. 

A megfelelő párna típusának kiválasztása attól függ, hogyan alszunk. Ennek alapján négy fő alvási pozíciót különböztetünk meg: a háton fekvést, a hason fekvést, a „támogatott” oldalt fekvést (amikor az egyik térd a másik alatt van), és „provokatív” oldalt fekvés (felső térd előrébb van, mint az alsó). Korábban már beszámoltunk róla, hogy az oldalt alvás a legegészségesebb alvási pozíció, de ugyanez elmondható a háton fekvésről is. Ellenben azoknál az oldalukon alvóknál, akiknél a felső térd előrébb van az alsónál, sokkal hamarbb kialakulhat gerincfájdalom és merevség. Fontos megjegyezni, hogy senki sem m marad végig egy testhelyzetben az éjszaka folyamán: átlagosan 15–20 alkalommal változik az alvási pozíció, míg akik alvási problémákkal küzdenek, azoknál ez a szám a duplája is lehet.

A háton fekvőknél a párna magasságát úgy kell bemérni, hogy az állunk legalább négy ujjnyira legyen a mellkastól, így elkerülhető a nyak túlzott hajlítása. Ha a térdünk alá egy kisebb párnát vagy feltekert takarót teszünk, azzal csökkenthetjük a derék ívét és tehermentesíthetjük a hát alsó részét.

Ha inkáb az oldalunkon fekszünk, akkor a párnának olyan magasnak kell lennie, hogy az elég legyen a nyak egyenes tartásához, de ne billentse egy oldalra a fejet. Éppen ezért a közepesen kemény párna a legjobb választás. Fopntos lehet továbbá egy kisebb párnát tenni a térdek közé, hogy a csípő és a gerinc egy vonalban legyen. Egy egyszerű vizuális szabály: képzeljünk el egy egyenest az orrhegy, a szegycsont és a köldök között – a párnának ezt a vonalat kell tartania.

A hason fekvés megterhelheti a nyakat és a vállakat, mivel sokáig elfordítjuk a fejünket és gyakran a karjainkat is párna alá húzzuk, így hamar nyaki, váll- és hátfájdalomat tapasztalhatunk. Ha mégis ragaszkodunk ehhez a pozícióhoz, akkor ajánlott egy vékony párnát tenni a fej alá, vagy esetenként a csípő alá is egy vékony támasztékot választani a gerinc stabilizálása érdekében. 

Az anyagválasztás sokszor személyes preferencián alapul, ám az általánosságban elmondható, hogy a memóriahab, latex vagy hagyományos hab is jó lehet; a pehelypárnák kellemesek ugyan, de kutatások szerint a tollpárnák gyakran kényelmetlenebbek. Válasszunk olyan, anyagot ami testhezálló, képes megtartani a formát és alátámasztani a nyakat.

A matrac vastagsága ugyanúgy befolyásolja a szükséges párnamagasságot: puhább matracon a test jobban besüllyed, így alacsonyabbra állíthatjuk párnánkat. Nagyobb testtömeg esetén is megfelelő lehet az alacsony magasság, mert a váll jobban belesüpped a matracba. Ha több párnára fekszünk, az segíthet kellően alátámasztani a gerincet, különösen az oldalt és háton fekvőknek. Próbáljunk ki több réteget és különböző magasságokat, hogy megtaláljuk a nekünk megfelelő beállítást.

A párnánkat általában 1–2 évente ajánlott cserélni. Ha a párna csomósodik, elveszti formáját, kényelmetlen, vagy reggel nyakfájdalommal ébredünk, akkor érdemes lehet kicserélni. Ha nem vagyunk biztosak benne, akkor hajtsuk félbe a párnánkat: ha az visszanyeri az eredeti formáját, akkor még használható, ellenkező esetben eljött a csere ideje. Annak érdekében, hogy minél hosszabb ideig használhassuk párnánkat, érdemes rendszeresen mosni azt.

Fontos hozzátenni, hogy nem minden esetben a párna a hibás: ha valaki napközben is tartós nyak- vagy hátfájdalomról számol be, akkor más alvási problémák, vagy komolyabb egészségügyi tényezők is állhatnak a háttérben. Hasznos lehet, ha ebben az esetben egy szakemberrel segítségével átvizsgáljuk alvási szokásainkat és körülményeinket.

Forrás: Guardian