Egy új tanulmány szerint bizonyos zsíros ételek hosszú távon még inkább fokozhatják a szorongást.
A tanulmány szerint egy bizonyos fajta magas zsírtartalmú étrend – főként állati termékekből származó telített zsírok – fogyasztása megzavarta a kísérleti patkányok bélmikrobiomját, és megváltoztatta viselkedésüket.
Az ilyen étrenden tartott patkányoknál a neurotranszmitter-aktivitásban szerepet játszó gének magasabb expresszióját is kimutatták, különösen az agyi szerotonin nevű kémiai anyagot befolyásolva olyan módon, amelyről ismert, hogy fokozza a szorongást.
Az olyan jól ismert kockázatok mellett, mint az elhízás vagy a szívbetegségek, ezek az eredmények azt sugallják, hogy mindenkinek, aki jelentős mennyiségű telített zsírt fogyaszt, figyelembe kell vennie a lehetséges mentális egészségügyi hatásokat is, mondta el Christopher Lowry, a tanulmány vezető szerzője és a Colorado Boulder Egyetem integratív fiziológia professzora.
„Mindenki tudja, hogy ezek nem egészséges ételek, de hajlamosak vagyunk szigorúan csak egy kis súlygyarapodás szempontjából gondolni rájuk. Ha megértjük, hogy az agyra is olyan hatással vannak, ami elősegítheti a szorongást, akkor még nagyobb a tét”
– fogalmazott Christopher Lowry.
Fotó: Shutterstock
Míg a legtöbb ember átéli az intenzív aggodalom és aggodalom pillanatait, egyesek intenzívebb, könyörtelenebb szorongásos időszakokkal küzdenek, amelyek a mindennapi életük megzavarásának kockázatával járnak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a becslések alapján világszerte 300 millió emberre teszi a szorongásos zavarral élőket – ezzel a számmal a szorongásos zavarok a legelterjedtebbek az összes mentális zavar közül.
A szorongást számos tényező alakítja, és a táplálkozás esetleges hatásai még nem ismertek eléggé. Korábbi kutatások azonban patkányoknál is kimutatták a magas zsírtartalmú étrend és a szorongás közötti összefüggést, és úgy tűnik, hogy az embereknél is hasonló kapcsolat áll fenn.
Lowry és munkatársai tanulmányukban a telített zsírok és a szorongás közötti kapcsolat felderítésére törekedtek. Ehhez serdülő hím patkányokat osztottak két csoportra, akiket kilenc héten keresztül különböző étrenddel etettek.
Az egyik csoport standard laboratóriumi patkánytápot kapott, amely körülbelül 11 százaléknyi zsírt tartalmazott, míg a másik csoport körülbelül 45 százalékos zsírtartalmú, főként állati termékekből származó telített zsírokat tartalmazó étrenden tartották.
A kutatók a patkányok mikrobiomjának nyomon követésére székletmintákat használtak, valamint a kilenc hét leteltével viselkedési teszteket is végeztek. Kimutatták, hogy a magas zsírtartalmú étrenden lévő patkányok amellett, hogy hízni kezdtek, bélbaktériumjaik változatossága is jelentősen kisebb volt, mint a kontrollcsoportban lévő patkányoké.
A szerotonin szerepe a depresszióban továbbra is homályos, de a hangulatot erősen befolyásolja, és nem mindig a javulás irányába. A szerotonin-termelő neuronok egyes típusai aktiválódva szorongásszerű viselkedést válthatnak ki az állatokban.
A zsíros diétán tartott patkányok körében az említett három gén fokozott kifejeződése különösen nagy volt a dorsalis raphe nucleus cDRD-ben, az agytörzs stresszel és szorongással összefüggésbe hozható régiójában, ahol az agy szerotoninjának nagy része termelődik. Korábbi, embereken végzett kutatások során a tph2 magasabb expresszióját a cDRD-ben a hangulatzavarokkal hozták összefüggésbe, jegyzik meg a kutatók.
„Az a gondolat, hogy pusztán a magas zsírtartalmú étrend megváltoztathatja ezeknek a géneknek az agyban való kifejeződését, rendkívüli. A magas zsírtartalmú csoport agyában lényegében a magas szorongásos állapot molekuláris aláírása volt megfigyelhető”
– fogalmazott Lowry.
A tanulmány szerzői rámutattak, hogy a zsíroknak számos típusa létezik, és butaság lenne mindet egy kalap alá venni.
Bizonyos zsírok, mint például a halolaj és az olívaolaj, gyulladáscsökkentő és agyműködést fokozó hatással rendelkeznek, de az állati, telített zsírban gazdag étrend az egyéb potenciális egészségügyi kockázatok mellett, Lowry kutatásai szerint rövid és hosszú távú szorongást is elősegíthet, különösen fiatalabb korban.
Nyitókép: Shutterstock
