Szervezetünk több módon is reagál a hidegre, hogy fenntartsa a hőmérsékletét és biztosítsa a működéséhez szükséges energiát. Két fő folyamat segíti ezt: az egyik a reszketés, amikor az apró, akaratlan izomösszehúzódások gyorsan hőt termelnek. A másik, kevésbé látványos mechanizmus a barna zsírszövet aktiválása, amely energiát égetve hoz létre hőt, így valójában „kályhaként” működik a testben.

Bár a kutatások szerint a hideg növeli a kalóriaégetést, a pontos mérés bonyolult. A hőmérséklet mellett a szél, a napsütés, a ruházat, a terep és a tengerszint feletti magasság is számít. Még azonos körülmények között sem égetünk ugyanannyi kalóriát, hiszen az izomtömeg, a testösszetétel és az öltözködés is befolyásolja az eredményt. Többrétegű, jól szigetelő ruházattal általában kevesebb kalóriát használunk fel, míg mérsékelt hideg, azaz 15-18 Celsius-fok körüli hőmérséklet mellett a test elkezdi a tárolt zsírt is energiává alakítani, anélkül, hogy kényelmetlenül reszketnénk.

A hideghez való alkalmazkodás mindemellett fokozatosan történik. Mielőtt kimegyünk, érdemes bemelegíteni bent, például könnyed mozgással, ugrókötelezéssel vagy dinamikus nyújtással, hogy az izmok felkészüljenek a hidegre. A réteges öltözködés is kulcsfontosságú: egy alapréteg, amely elvezeti az izzadságot, alá gyapjú vagy polár, kívül pedig víz- és szélálló kabát ajánlott. Különösen fontos a kezek, a lábak és a fej védelme, mert ezek a területek gyorsabban hűlnek és érzékenyebbek a fagyra. Egy vékony réteg hidratálókrém az arcra felkenve, segít csökkenteni a hideg okozta kellemetlenségeket.

A téli szabadtéri mozgás önmagában nem eredményez drámai fogyást, de a hideg kis extra metabolikus előnyt ad, miközben izgalmasabbá teszi a mozgást. Testünk dolgozik, a barna zsírszövet aktiválódik, és még az is motiváló lehet, hogy valami olyat teszünk, amit más évszakokban nem. Így a téli mozgás nemcsak egészséges, hanem energizáló és hatékony is.

(Good Housekeeping)