Emberi fej CT-vizsgálata

Ennyi idő kell, hogy az agyad helyreálljon a túlzott alkoholfogyasztástól

Új kutatások kimutatták, milyen gyorsan képes az agy helyreállítani a struktúráját az ivás abbahagyása után.


Az alkoholhasználati rendellenességben (AUD) szenvedő emberek kéregállománya – az agy ráncos külső rétege, amely számos magasabb rendű kognitív funkció szempontjából kritikus – általában elvékonyodik.

Egy új amerikai tanulmány szerint az ivással felhagyó személyeknél idővel vastagabbá válik az agykéreg, az első hónapban gyorsabban, majd 7,3 hónap alatt folyamatosan, és ekkor a vastagság már hasonló az AUD nélküliekéhez.

Korábbi kutatások szerint egyes régiók helyreállhatnak, ha valaki abbahagyja az ivást, de azt nem lehetett tudni, hogy a helyreállás mennyire vagy milyen gyorsan következik be.

A Timothy Durazzo, a Stanford Egyetem pszichiátere és viselkedéskutatója által vezetett csapat tanulmányában azt írja, hogy az a néhány longitudinális tanulmány, amely az absztinencia során a kéreg vastagságának változásait vizsgálja, a józanság első hónapjára korlátozódik.

„A regionális agykérgi vastagság helyreállításának mértéke azonban a hosszabb (pl. 6 hónapnál hosszabb) absztinencia alatt nem ismert.”

A krónikus alkoholfogyasztás során az agy szerkezetében és működésében bekövetkező változások megnehezíthetik, hogy az emberek legjobb szándékuk ellenére is abbahagyják az ivást. Például a tervezésben és döntéshozatalban részt vevő prefrontális kéreg kevésbé aktívvá válhat, ami megnehezíti az AUD-ban szenvedő emberek számára az egészséges döntések meghozatalát.

Durazzo-ék emellett azt is megvizsgálták, hogy egyes egészségügyi állapotok, a dohányzási kórtörténet, a pszichiátriai állapotok és a kábítószer-használati zavarok hogyan befolyásolják az AUD-ból felépülő emberek hosszabb távú agykérgi vastagságváltozásait. A vizsgálatban 88 AUD-ban szenvedő ember vett részt, akiken körülbelül 1 hét, 1 hónap és 7,3 hónap absztinencia után agyi szkennelést végeztek.

Egyes résztvevők az 1 hónapos jelzésnél csatlakoztak, így 23 személynél nem végeztek szkennelést 1 hétnél, és az összes 88-ból csak 40-en folytatták az alkoholmentességet a teljes időszak alatt.

Megvizsgáltak 45 olyan személyt is, akiknek soha nem volt AUD-juk. Megmérték a kérgi vastagságukat a vizsgálat kezdetekor és 9 hónappal később újra, hogy megerősítsék a mért területek változatlanságát.

A kutatók a mágneses rezonanciás képalkotás (MRI) egy olyan típusát használták a kísérleti személyek agyának megfigyelésére, amely különösen tiszta képeket ad a test belső szerkezetéről. 34 régió esetében rögzítették az agykérgi vastagságot, átlagolva a mérést az agy bal és jobb féltekéjén.

A vastagság helyreállása az AUD-ban szenvedőknél 7,3 hónap alkoholmentesség után meglehetősen széleskörű volt. A 34 régióból 25-ben volt elég ahhoz, hogy statisztikailag szignifikáns legyen, és ezek közül 24 vastagsága statisztikailag ugyanolyan volt, mint a kontrollcsoport tagjaié.

Mind a 34 agykérgi régióban gyorsabb volt a vastagságváltozás az AUD résztvevőinél a leszokást követő 1 hét és 1 hónap között, mint 1 hónap és 7,3 hónap között, míg a kérgi vastagodás lassabban ment végbe az AUD-dal és magas vérnyomással vagy magas koleszterinszinttel is küzdő emberek agyának egyes részein. Ugyanezek az eredmények jellemezték az aktuálisan dohányzó, AUD-ban szenvedő embereket is.

A kutatók nem találtak szignifikáns összefüggést a kérgi vastagság változása és a jelenlegi kábítószerrel való visszaélés (beleértve az alkoholtól eltérő kábítószereket is), vagy pszichiátriai rendellenességek, valamint a korábbi cigarettázás között, így a dohányzásról való leszokás szintén hozzájárulhat a kérgi vastagság helyreállásához.

Az eredmények nem jelzik, hogy a változásoknak volt-e bármilyen hatása az agyműködésre, a kutatócsoport szerint nagyobb longitudinális vizsgálatokra van szükség az AUD tartós absztinenciája során az agykérgi vastagság helyreállításának neurokognitív és pszichoszociális korrelációinak vizsgálatához.

Hozzátették, hogy olyan, általuk nem vizsgált változók is befolyásolhatták az eredményeket, mint a genetika, a fizikai aktivitás és az emberek máj- és tüdőegészségügye.

(ScienceAlert)

Nyitókép: Shutterstock