Ez történik a testeddel, ha túl sok rostot eszel

A rost az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (CDC) szerint segít az emésztés szabályozásában, a koleszterinszint kezelésében és a vércukorszint stabilizálásában.

A rost, mely a szénhidrátok olyan típusa, amelyet a szervezet nem emészt meg és nem szív fel, kizárólag növényi élelmiszerekben, például gyümölcsökben, zöldségekben, diófélékben, magvakban és teljes kiőrlésű gabonafélékben található.

A rostnak kétféle típusa létezik, az oldható és oldhatatlan. Az oldható rostok folyadékkal keverve gélszerű anyagot képeznek, amely fontos a jó emésztés szempontjából. A CDC szerint segít csökkenteni az LDL-koleszterinszintet is, a „rossz” koleszterin típusát. Az oldható rostok megkötik ezt a koleszterint, és segítenek a szervezetből való kijuttatásában. Az oldható rostok néhány forrása a banán, az alma, a zab, a bogyós gyümölcsök és az avokádó.

Az oldhatatlan rostok viszont nem vonzzák a folyadékokat. Segít a székrekedés kezelésében azáltal, hogy a székletet nagyobb tömegűvé teszi, és a dolgokat tovább mozgatja. A CDC szerint elősegíti az inzulinérzékenységet is. Az oldhatatlan rostok néhány forrása a diófélék, a magvak, a kukorica, a teljes kiőrlésű liszt, valamint számos gyümölcs és zöldség héja.

Az elegendő rostfogyasztás nagyon fontos az egészség szempontjából, előnyei közé tartoznak:

• A koleszterinszint kezelése
• Szívbetegségek megelőzése
• A vércukorszint stabilizálása
• Az emésztőrendszer egészségének elősegítése
• A székrekedés kezelése vagy megelőzése
• A jóllakottság elősegítése

Túl sok rostfogyasztás

A CDC ajánlása szerint 22-34 gramm rostot érdemes naponta fogyasztani, életkortól és nemtől függően. Mindenki rosttal szembeni toleranciája eltérő, így még az ajánlott napi mennyiség is túl sok lehet, ha nem vettünk be rendszeresen rostban gazdag ételeket az étrendünkbe.

Ha az ajánlottnál jóval többet eszünk, vagy túl hirtelen növeljük a rostbevitelt, a következőket okozhatja:

• Gáz és puffadás: A túlzott rostfogyasztás kellemetlen gyomor-bélrendszeri hatásokat, többek között gázképződést és puffadást okozhat. Ha növelni szeretnénk a rostbevitelt, lassan tegyük azt.
• Kevés kalóriabevitel:A rostok segítik az ételek mennyiségének növelését, ami elősegítheti a jóllakottságot. A rosttartalmú élelmiszerek, például a zöldségek, gyümölcsök, bab és lencse azonban általában alacsonyabb kalóriatartalmúak is. Ha túl sok rostot eszünk, eltelhetünk tőle, ahelyett, hogy helyet hagynánk más makrotápanyagoknak, ez pedig megakadályozhatja, hogy az összes tápanyagszükségletünket (zsír, fehérje és mikrotápanyagok) kielégítsük.
• Székrekedés: A rostok túlzásba vitele több okból is székrekedéshez vezethet. Ha nem viszünk be mellette elég folyadékot a szervezetbe, az növelheti a székrekedés kockázatát, mivel a rostok felszívják a vizet a belekből.
• Bélelzáródás: Ritka, de néhány embernél kialakulhat, ha túl sok rostot fogyaszt. Ez akkor történik, amikor a rostok felhalmozódnak a bélben, és egy gömböt alkotnak, ami megakadályozza a dolgok áthaladását. Az idősek vagy bizonyos emésztési betegségekben szenvedők nagyobb kockázatnak lehetnek kitéve a csökkent emésztési hatékonyság és a bélfal csökkent rugalmassága miatt, de a nem megfelelő rágás is hozzájárulhat.

A túl sok rost fogyasztásának tünetei az enyhétől a súlyosig terjedhetnek. Ha a tünetek enyhék vagy mérsékeltek, íme néhány módszer az enyhítésükre:

• Folyadékfogyasztás: Ez segíthet az emésztőrendszer mozgásában, és megelőzheti a magas rostbevitelből eredő kiszáradást.
• Rostbevitel korlátozása: Amíg a tünetek nem enyhülnek, fogyasszunk alacsony rosttartalmú ételeket a tünetek súlyosbodásának megelőzése érdekében, és hagyjunk időt a szervezetnek, hogy megeméssze az elfogyasztott rostokat.
• Gyengéd mozgás (séta vagy nyújtás): A fizikai aktivitás segíthet a puffadáson és a székrekedésen.
• Szénsavas italokat vagy rágózás kerülése: Ezek az élelmiszerek levegőt juttathatnak a gyomor-bélrendszerbe, ami további puffadáshoz és hasi panaszokhoz vezethet.

(EatingWell)

Nyitókép: Shutterstock