Meglepő, de nem az íze miatt szeretjük az ultrafeldolgozott élelmiszereket
Meglepő, de az ultrafeldolgozott élelmiszerek íze nem jobb, mint a feldolgozatlan vagy minimálisan feldolgozott élelmiszereké. Így tehát nem ez az oka, hogy függőséget okoz.
Egy új kutatásból azonban kiderült, hogy a szénhidrát-zsír arány az, ami döntően meghatározza, hogy egy étel mennyire kellemes ízű.
A vizsgálat során a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a feldolgozás szintje, a szénhidrát-zsír arány és a nagyobb kalória befolyásolja-e egy élelmiszer kívánatosságát és tetszését.
A vizsgálat
A kutatócsoport 224 nő és férfi körében hasonlította össze a magasan feldolgozott élelmiszerek és a kevésbé feldolgozott élelmiszerek ízérzékelését. A résztvevőknek 32 ismerős étel képét mutatták meg, és arra kérték őket, hogy értékeljék az ételeket az édesség, az íz intenzitása, a sótlanság, az evés iránti vágy és a kellemes érzés szempontjából.
A vizsgálat során azt találták, hogy sem a feldolgozás szintje, sem a magas kalóriatartalmú élelmiszerek nem kaptak magasabb pontszámot az evés iránti vágy és a tetszés terén.
De akkor mégis mi számít ezeknél az ételeknél?
A vizsgálat egyértelműen kimutatta, hogy az olyan ételek, amelyek egyenlőbb mennyiségű szénhidrátot és zsírt kombináltak, illetve intenzívebb ízűek, azok népszerűbbek és magasabb értékelést kaptak a tetszés és az evés iránti vágy tekintetében.
Ezek az eredmények alátámasztják azt az elméletet, hogy az embereket természetüknél fogva úgy tervezték, hogy a zsírból és szénhidrátból egyenlőbb mennyiséget tartalmazó ételeket kedveljék, mivel a zsír a legmagasabb energiaforrás, a szénhidrát pedig a táplálkozásunk legnagyobb részét teszi ki.
Az eredmények azt is mutatják, hogy a kevésbé kívánatos ételek magas rosttartalommal rendelkeztek, viszont az intenzívebb ízű ételeket - főként édes, sós vagy pikáns ízük miatt - magasra értékelték.
Nyitókép: Shutterstock
(PsyBlog)
