A vércsoportunk befolyásolja a korai sztrók kockázatát
A kutatások meglepő összefüggést mutatnak a vércsoport és a sztrók kockázata között.
Úgy tűnik, hogy az A vércsoportba tartozó embereknél nagyobb a sztrók valószínűsége 60 éves koruk előtt. Ez a 2022-ben közzétett megállapítás elmélyíti annak megértését, hogy egyedi biológiai felépítésünk hogyan befolyásolhatja egészségünket.
Az A, B, AB és O csoportok a vörösvértestjeink felszínén található különböző kémiai jelölőkre, úgynevezett antigénekre utalnak. Még ezeken a főbb vércsoportokon belül is léteznek finom eltérések, amelyeket az érintett gének mutációi okoznak.
A kutatók 48 genetikai vizsgálat adatait elemezték, amelyekben körülbelül 17 000 sztrók-beteg és közel 600 000 nem sztrók-beteg kontrollszemély vett részt. Minden résztvevő 18 és 59 év közötti volt.
A kutatás eredménye egyértelmű kapcsolatot mutattak ki az A1 vércsoportért felelős gén és a korán kialakuló sztrók között. Az egész genomra kiterjedő keresés két olyan helyet tárt fel, amelyek erősen összefüggésbe hozhatók a sztrók korábbi kockázatával. Az egyik egybeesett azzal a ponttal, ahol a vércsoport génjei ülnek.
Egy második, a vércsoportgének meghatározott típusainak elemzése ezután megállapította, hogy azoknál az embereknél, akiknek a genomja az A csoport valamelyik variációját kódolta, 16 százalékkal nagyobb volt a sztrók esélye 60 éves kor előtt, mint a más vércsoportú populációnál, míg az O1 csoport génjével rendelkezők esetében a kockázat 12 százalékkal volt alacsonyabb.
A kutatók megjegyezték, hogy az A vércsoportú embereknél a sztrók további kockázata csekély, így ebben a csoportban nincs szükség extra éberségre vagy szűrésre.
– mondta Steven Kittner, a Marylandi Egyetem érsebész-neurológusa és a tanulmány vezető szerzője.
Bár a tanulmány eredményei riasztónak tűnhetnek – a vércsoport megváltoztathatja a korai sztrók kockázatát –, érdemes ezeket az eredményeket kontextusba helyezni.
Az Egyesült Államokban évente valamivel kevesebb mint 800 000 ember szenved sztrókot. A legtöbb ilyen esemény – minden negyedikből körülbelül három – 65 éves vagy annál idősebb embereket érint, és a kockázat 55 éves kor után évtizedenként megduplázódik.
A vizsgálatba bevont személyek Észak-Amerikában, Európában, Japánban, Pakisztánban és Ausztráliában éltek, míg a nem európai felmenőkkel rendelkezők csak a résztvevők 35 százalékát tették ki. A jövőbeni, változatosabb mintával végzett vizsgálatok segíthetnek tisztázni az eredmények jelentőségét.
A tanulmány egy másik fontos megállapítása a 60 éves koruk előtt és a 60 éves koruk után sztrókot elszenvedettek összehasonlításából származik. Ehhez a kutatók egy olyan adathalmazt használtak, amely körülbelül 9300 60 év feletti, sztrókot elszenvedett emberből és mintegy 25 000 60 év feletti kontrollcsoportból állt, akiknek nem volt sztrókjuk.
A kutatók azt találták, hogy az A vércsoportúak megnövekedett sztrók-kockázata a késői sztrók-csoportban jelentéktelenné vált, ami arra utal, hogy a korai életkorban bekövetkező sztrókoknak más mechanizmusa lehet, mint a későbbiekben bekövetkezőknek.
A tanulmány szerzői szerint a fiatalabb embereknél a sztrókot kisebb valószínűséggel okozza az artériákban felhalmozódó zsírlerakódás (azaz érelmeszesedés), és nagyobb valószínűséggel okozzák a vérrögképződéssel kapcsolatos tényezők.
A tanulmány azt is megállapította, hogy a B vércsoportú embereknél életkortól függetlenül mintegy 11 százalékkal nagyobb a sztrók valószínűsége a sztrókot nem szenvedő kontrollcsoporthoz képest.
Korábbi tanulmányok szerint a genomnak a vércsoportot kódoló része, az úgynevezett „ABO-lókusz” összefüggésbe hozható a koszorúér-meszesedéssel – amely korlátozza a véráramlást – és a szívinfarktussal.
Az A és B vércsoport genetikai szekvenciáját a vénákban kialakuló vérrögök, az úgynevezett vénás trombózis kissé magasabb kockázatával is összefüggésbe hozták.
Nyitókép: chemical industry/Shutterstock
Olvasd el ezt is!