Ismerős helyzet: a polcon még ott vár néhány régebben megvett könyv, mi mégis újra a friss megjelenéseket nézegetjük, hol a könyvesboltban, hol online. De talán pont ez az olvasás egyik legjobb része: mindig van egy új cím, egy új szerző vagy egy frissen megjelent világirodalmi kötet, amely miatt megint kedvet kapunk ahhoz, hogy átrendezzük a nyári olvasmánylistánkat.

A portugál irodalom egyik nagy klasszikusa végre magyarul is új lendületet kaphat. A Maia család a 19. századi Lisszabon elegáns, mégis lassan széthulló világába visz, ahol a szalonok, kávéházak és arisztokrata körök fénye mögött egy egész korszak fáradtsága rajzolódik ki. A fiatal, művelt és tehetséges Carlos da Maia előtt látszólag minden lehetőség nyitva áll, ám a szerelem, a családi titkok és a rossz döntések fokozatosan olyan történetté állnak össze, amelyből már nincs könnyű kiút. Eça de Queirós regénye egyszerre nagy ívű családtörténet és éles társadalmi látlelet.

Rachel Kushner új regénye elsőre politikai thrillernek tűnik, de nagyon gyorsan kiderül, hogy ennél jóval nyugtalanítóbb játékot játszik. A harmincnégy éves Sadie egy francia vidéki anarchista közösségbe épül be hamis identitással, hogy megfigyelje a radikalizálódó csoportot, és szükség esetén megakadályozza, hogy az eszméik valódi akcióvá váljanak. A helyzet akkor kezd igazán felborulni, amikor megjelenik Bruno Lacombe, a mozgalom titokzatos mentora, aki szerint a modern világ problémáira a civilizáció előtti állapotok felé kell keresni a választ. Sadie addig biztosnak hitte, hogy ő irányítja a játszmát, de lassan egyre nehezebb eldönteni, ki figyel meg kit.

Toni Morrison Pulitzer-díjas regénye új kiadásban tér vissza a magyar olvasókhoz, és kevés könyvre igaz ennyire, hogy klasszikusként is eleven maradt. A Kedves főszereplője Sethe, aki tizennyolc évvel korábban megszökött a rabszolgaságból, de a múltja továbbra sem engedi szabadon. A trauma, a gyász és az egykori borzalmak emléke ott él az otthonában, amelyet halott gyermekének kísértete is nyugtalanít. Amikor feltűnik egy régi ismerős, Sethe kénytelen újra szembenézni mindazzal, amit el akart temetni magában.

Kafka világa mintha mindig visszatalálna hozzánk, csak időről időre más formában. Peter Kuper kötete klasszikus Kafka-történeteket dolgoz fel képregényként, így a szorongató, abszurd és groteszk helyzetek most képkockákon keresztül kelnek életre. A Kafka rémálmai jó belépő lehet azoknak is, akik eddig tartottak Kafka sötét univerzumától. Kuper rajzai nem tompítják ezt a nyugtalanító világot, inkább új ritmust adnak neki. A fekete humor, a fékezhetetlen szorongás és az önmagába záródó rendszerek képi formában talán még közvetlenebbül hatnak.

Elena Fischer regénye egy tizennégy éves lány, Billie történetén keresztül beszél szegénységről, gyászról, családi hiányokról és arról, hogyan lehet valaki még a legszűkebb élethelyzetben is kíváncsi a világra. Billie édesanyjával, Marikával él egy külvárosi lakótelepen, ahol a hónap végére gyakran alig marad pénzük, a mindennapjaik mégis tele vannak játékossággal, szeretettel és saját kis szabályokkal. Amikor felbukkan Billie magyar nagymamája, minden megváltozik. A lány hirtelen olyan veszteséggel szembesül, amelyre nem lehet felkészülni, és mivel az anyjától már nem kaphat választ, egyedül indul útnak a család régi kocsijával. Meg akarja találni az apját, és megérteni, miért álmodik újra és újra a tengerről, ha még soha nem látta.