Amélie Poulain, egy félénk párizsi pincérnő szeszélyes utazását követhetjük ebben a filmben, aki magányos gyerekkora után úgy dönt, hogy apró, titkos cselekedetekkel javítja meg környezete életét. Ez a film megmutatja, hogy még a csendes cselekedetek is jelentősen befolyásolhatják a világot, a legkisebb gesztusokban is megtalálható az öröm, és hogy a mindennapi életben is létezik varázslat, ha csak kinyitjuk a szemünket, hogy meglássuk.

A Whiplash kiemelte Miles Tellert a tinirománc műfajból, és megszilárdította helyét mint igazi, komoly színész. A film egy fiatal dobosról szól, akinek tehetsége révén felvételt nyer egy neves zeneakadémiára. Gyorsan intenzív mentor-tanítvány kapcsolatot alakít ki egy kemény és könyörtelen tanárral. A film azt boncolgatja, hogy milyen messzire vagyunk hajlandók elmenni a siker elérése érdekében, és hogy milyen homályos a határ a mentorálás és a visszaélés között. Nem könnyű alkotás, de fontos tanulságot ad arról, hogy valójában mi vezet a boldogsághoz.

Az abszurd és a sci-fi keveréke ez a film, amelynek népszerűsége a mai napig kitart. A film olyan témákat jár körül, mint a szürrealizmus, az egzisztencializmus, a depresszió és az ázsiai-amerikai tapasztalatok. Már a film címe is arra utal, hogy meglássuk életünk és világunk korlátlan lehetőségeit, és arra ösztönöz minket, hogy mindben megtaláljuk a szépséget és az értelmet.

Ki mondta, hogy az élet második felvonásának unalmasnak kell lennie? A kezdő a munkahelyi korkülönbségekről szól és arról, hogy ezekből hogyan profitálhatunk, ha kölcsönös tisztelettel és egymástól való tanulási hajlandósággal állunk a másikhoz. A film a 70 éves Ben Whittaker története, aki egy gyorsan növekvő e-kereskedelmi vállalatnál lesz idősebb gyakornok, és bebizonyítja, hogy a bölcsesség, a tapasztalat és az érzelmi intelligencia a munkahelyen a legkeresettebb tulajdonságok közé tartoznak.

A Mona Lisa mosolya – amelynek cselekménye az 1950-es években egy női főiskolán, a Wellesley-n játszódik – emlékeztet a női kapcsolatokban rejlő szépségre és erőre. Julia Roberts szokás szerint kiválóan alakítja szerepét, a fiatal művészettörténet-professzor Katherine Ann Watsont, aki arra ösztönzi diákjait, hogy magánéletük, például a házasságkötés mellett más értelmet is keressenek. Ha valaha éreztük már a konformitás nyomását, ez a film arra fog inspirálni minket, hogy tisztázzuk magunkban, mi az, amitől igazán teljesnek érzezzük magunkat.

Ha még nem láttuk Nora Ephron remekművét, mindenképp vegyük fel a filmes listánkra. A film a néhai írónő, Julie Powell (akit Amy Adams alakít) tapasztalatain alapul, aki a klasszikus műben, A francia konyha művészete című könyvben találta meg élete célját. Powell kihívást állít maga elé, hogy egy év alatt mind az 524 receptet elkészíti, és megtanulja elfogadni szenvedélyét és félelemmentességét – a konyhában és azon kívül is.