Giovanni Maria Pala olasz zenészt, számítógép-technikust, a Magdalen College akkori hallgatóját lenyűgözte Leonardo képe. Az ikonikus, asztalon végigfutó, szétszórt kenyérdarabok egyenes sorát kezdte vizsgálni, amelyek Krisztus testének szimbólumaként jelentek meg a lakomán. Pala azt találta, hogy a 13 alak kezeinek elhelyezésével együtt a kenyér egy kísérteties, 40 másodperces dallamot írt ki, amikor a festményt egy ötvonalas kottával fedték le.

A dallamot jobbról balra kell játszani, ahogyan Leonardo a titoktartás nevében az ötletait is leírta. Balkezes volt, és balról jobbra és visszafelé is írt, így személyes könyvei csak tükörben voltak megfejthetők. A rejtett himnusz a bibliai történet feszült hangulatához járul hozzá, amikor Jézus előre látja, hogy Júdás elárulja őt.

Pala szerint a rekviem a legjobban orgonán játszható, amely Leonardo korában népszerű hangszer volt az ilyen típusú zenéhez.

De miért fáradozott a művész? A festményt Ludovico Sforza milánói herceg rendelte meg a Santa Maria della Grazie dominikánus kolostor számára (ahol a kép ma is található), így biztos lehetett benne, hogy a festményre hosszú távon is odafigyelnek és gondoskodnak róla.

Alessandro Vezzosi, Leonardo szakértő és műkritikus „hihetőnek" nevezte Pala hipotézisét. A felfedezés nem is olyan abszurd, különösen, hogy a 15. századi polihisztort már akkor is elismerték, mint tehetséges zenészt és hangszerkészítőt, valamint mint festőmestert (és matematikust, mérnököt, építészmérnököt, botanikust, paleontológust, csillagászt... az igazi polihisztorok közé tartozott.)

Lehet, hogy nem kerül a slágerlistákra, de a rejtett himnusz minden bizonnyal folytatja a sokoldalú zseni örökségét, és talán említést kap, ha valaha lesz folytatása a Da Vinci-kódnak Dan Browntól.

Forrás: Artnet

Nyitókép: Getty Images