A Klara és a Nap nem a hagyományos értelemben vett sci-fi: bár a történet egy technológiailag fejlett, közeli jövőben játszódik, a hangsúly sokkal inkább az emberi érzelmeken, a családi kapcsolatokon és az önfeláldozáson van. Ishiguro regénye arra keresi a választ, mit jelent szeretni valakit, és vajon képes lehet-e egy mesterséges lény ugyanarra az odaadásra, mint egy ember.

A könyvből Taika Waititi rendezésében filmadaptáció is készült, amelyben Jenna Ortega alakítja Klarát. A történet iránti érdeklődés apropóján 5 olyan regényt gyűjtöttünk össze, amelyek hasonló témákat járnak körül. Ezek közül öt, magyarul is olvasható könyvet mutatunk be.

Ha a Klara és a Nap érzelmi mélysége fogott meg leginkább, érdemes Ishiguro egy másik regényével folytatnod az olvasást. Az Az eltemetett óriás ugyan egészen más világba kalauzol, mégis hasonlóan érzékenyen beszél az emlékezetről, a veszteségről és a szeretetről. A történet Arthur király halála után, egy mitikus, ködbe burkolózó Angliában játszódik, ahol az emberek különös feledékenységtől szenvednek. Egy idős házaspár, Axl és Beatrice útnak indul, hogy felkutassa rég nem látott fiát, miközben saját múltjuk elveszett emlékeivel is szembe kell nézniük.

A regény egyik legfontosabb kérdése, hogy vajon a fájdalmas emlékek nélkül is ugyanazok maradunk-e, és mennyire határozza meg kapcsolatainkat a közös múlt. Ishiguro ezúttal a fantasy eszközeivel mesél olyan érzelmekről, amelyek a Klara és a Nap olvasóinak is ismerősek lehetnek.

Matt Haig regényének főszereplője nem robot, hanem egy földönkívüli lény, aki egy cambridge-i matematikaprofesszor alakját felvéve érkezik a Földre. Küldetése kezdetén az emberiséget primitív, különös és meglehetősen visszataszító fajnak tartja, ám minél több időt tölt az emberek között, annál inkább megváltozik a véleménye. Az idegen fokozatosan megismeri az emberi kapcsolatok összetettségét, a szeretet erejét és azokat az apró örömöket, amelyek az életet igazán értékessé teszik. Miközben egyre jobban kötődni kezd ahhoz a családhoz, amelynek az életébe belecsöppent, saját küldetését is más szemmel kezdi látni.

Az Én és az emberek különösen jó választás azoknak, akik Klarában azt szerették, ahogyan egy nem emberi szereplő szemszögéből fedezhetjük fel saját természetünket. Haig története egyszerre humoros, megható és elgondolkodtató.

Egy pusztító influenzajárvány szinte teljesen eltörli az emberi civilizációt. A túlélőknek egy olyan világban kell új életet kezdeniük, amelyből eltűntek a korábban természetesnek vett kényelmi eszközök, intézmények és biztonságot jelentő rendszerek. Emily St. John Mandel regénye azonban nem elsősorban a túlélésért folytatott küzdelemre koncentrál. A történet egyik központi szereplője egy vándorszínész-társulat, amely a megmaradt településeket járva Shakespeare-darabokat és zenés előadásokat mutat be.

A Tizenegyes állomás azt vizsgálja, mi marad az emberiségből, ha mindaz, amit civilizációnak nevezünk, egyik napról a másikra összeomlik. A regény szerint a művészet, az emlékezet és az emberi kapcsolatok legalább olyan fontosak a túléléshez, mint az élelem vagy a biztonság. A Klara és a Nap rajongói elsősorban a könyv reményteli hangvételét és érzékeny emberábrázolását értékelhetik.

Ian McEwan regénye talán az egyik legközelebbi rokona Ishiguro történetének, hiszen szintén egy mesterséges intelligenciával rendelkező humanoid robot és az emberek kapcsolatát állítja középpontba. A Mi, gépek egy alternatív múltban játszódik, ahol a technológia jóval előrébb tart, mint a valóságban. A főszereplő, Charlie megvásárol egy Adam nevű, emberhez megtévesztésig hasonlító robotot, akinek személyiségét a szomszédjával, Mirandával közösen alakítják ki. A helyzet azonban hamar bonyolulttá válik. Adam nem csupán követi az utasításokat, hanem önálló gondolatokat, érzelmeket és erkölcsi meggyőződést is kialakít. Amikor a robot és az emberek közötti kapcsolatok egyre összetettebbé válnak, felmerül a kérdés: milyen jogok illetnek meg egy olyan lényt, amely képes gondolkodni és érezni?

McEwan regénye a Klara és a Nap történeténél sötétebb, filozofikusabb megközelítést kínál. A mesterséges intelligencia kapcsán nemcsak azt kérdezi meg, képesek-e a gépek emberivé válni, hanem azt is, hogy az emberek valóban erkölcsösebbek-e náluk.

Silvia Park debütáló regénye egy újraegyesített Koreában játszódik, ahol a fejlett robottechnológia már a mindennapok része. A történet középpontjában két egymástól eltávolodott testvér áll, akik gyermekkorukban egy különös családtaggal osztoztak az otthonukon: egy robottal, akit tudós édesapjuk alkotott meg. A robotot azonban később elajándékozták, a testvérek pedig azóta is próbálják feldolgozni az elvesztését. Arról egyikük sem tud, hogy egykori robotfivérük még mindig létezik, és saját küldetést próbál teljesíteni.

A Fényszirmok egyszerre családregény, sci-fi és rejtélyekkel teli történet. A mesterséges intelligencia kérdésein keresztül a gyászról, a testvéri kapcsolatokról és az összetartozásról mesél. A Klara és a Nap olvasói számára különösen ismerős lehet az a gondolat, hogy egy mesterséges lény nem csupán technológiai eszköz, hanem egy család érzelmi életének meghatározó szereplője is lehet.

Bár az öt regény egészen különböző világokban játszódik, egy fontos dolog közös bennük: mindegyik arra keresi a választ, mi tesz bennünket emberré. Legyen szó robotokról, földönkívüliekről, egy világjárvány túlélőiről vagy egy emlékeit kereső házaspárról, ezek a történetek végső soron ugyanarról szólnak: a szeretet, az emlékezés és az emberi kapcsolatok pótolhatatlan jelentőségéről.