A térség James S. A. Corey kilenc regényéből, valamint a hozzájuk kapcsolódó novellákból született, és ahogy a cím is jelzi, hatalmas, több bolygón és hatalmi központon átívelő történetet mesél el. A 23. században az emberiség már benépesítette a Naprendszert. A Földet az ENSZ irányítja, a Mars önálló katonai hatalommá vált, az aszteroidaövben élők pedig kemény munkával biztosítják a belső bolygók számára az alapvető erőforrásokat. A sorozat egyik legizgalmasabb vonása, hogy hiába játszódik a távoli jövőben, a politikai feszültségek nagyon is ismerősek. A Föld és a Mars egymást figyeli, mindkét oldal attól tart, hogy a másik támad először, miközben az övben élők kiszolgáltatottsága egyre nagyobb társadalmi feszültséget teremt. A technológia fejlődött, az emberi érdekek és a háború logikája azonban alig változott.

A Valós halál világában a halál nem feltétlenül végleges. A jövő társadalmában az emberek tudatát egy, a gerincbe ültetett adattárolóban őrzik, így a személyiség egy új testbe, úgynevezett burokba tölthető át. A test meghalhat, az elme azonban tovább élhet, legalábbis azok számára, akik meg tudják fizetni ezt a lehetőséget. Richard K. Morgan regénye azért érdekes, mert az örök élet kérdését nem technológiai csodaként, hanem erkölcsi és társadalmi problémaként kezeli. Egyes vallási közösségek szerint ez a fajta halhatatlanság szembemegy a hit alapvető tanításaival, miközben a rendszer a társadalmi egyenlőtlenségeket is felerősíti. A gazdagok új testekben élhetnek tovább, a szegények viszont továbbra is eldobhatók maradnak.

Philip K. Dick regénye egy olyan alternatív történelmet képzel el, amelyben a náci Németország és a Japán Birodalom nyerte meg a második világháborút. Az Egyesült Államokat felosztották: a keleti partot a nácik, a nyugatit Japán uralja, a kettő között pedig egy bizonytalan, menekültekkel és ellenállókkal teli semleges zóna húzódik. A történet középpontjába rejtélyes filmfelvételek kerülnek, amelyek egy másik valóságot mutatnak: egy olyan világot, ahol az Egyesült Államok győzött. A fasiszta hatalmak mindent megtesznek, hogy ezeket a filmeket eltüntessék. A könyv a diktatúrák működése mellett azoknak az embereknek a történetét is bemutatja, akik ebben a világban próbálnak túlélni, alkalmazkodni vagy ellenállni.

Margaret Atwood regénye Gileád köztársaságába visz, ahol egy vallási alapú, autoriter rezsim veszi át az uralmat az Egyesült Államok felett. A termékenységi válság miatt a még gyermeket szülni képes nőket szolgálólányként kényszerítik arra, hogy a hatalmon lévő férfiak családjainak szüljenek gyereket. June Osborne története azért nyomasztó, mert a sorozat túlzásai mögött nagyon is valós félelmek húzódnak meg. A reprodukciós jogok, a női test feletti politikai kontroll és a társadalmi osztályok közötti különbségek mind központi szerepet kapnak. A sorozat azt is megmutatja, hogy az elnyomás nem minden nőt érint ugyanúgy: a hatalomhoz közel álló nők egészen más helyzetben vannak, mint a szolgálólányok.

Blake Crouch regénye az alternatív valóságok egyik legszemélyesebb történetét meséli el. Főhőse Jason Dessen, egy chicagói fizikaprofesszor, aki nyugodt családi életet él a feleségével és a fiával. Egy este azonban elrabolják, majd egy olyan világban tér magához, ahol annak idején nem a családot, hanem a tudományos karriert választotta. A cselekmény központi eleme egy kvantumkapu, amely párhuzamos valóságok között nyit átjárót. A történet tudományos alapja a szuperpozíció gondolatához kapcsolódik, mégis végig emberi kérdés marad a fókuszban: mi történik, ha szembesülünk azokkal az életekkel, amelyeket élhettünk volna? A Sötét anyag arra is rákérdez, meddig érdemes elmenni a tudományos áttörésért, ha az eredmény már mások életét és a valóság stabilitását veszélyezteti.

A Siló Hugh Howey könyvsorozatából készült, és egy pusztává vált Földön játszódik, ahol az emberiség maradéka egy hatalmas föld alatti építményben él. Senki sem tudja pontosan, mikor és miért épült a siló, a kérdezősködés pedig veszélyes. A társadalom szigorúan rétegzett: a felső szinteken a vezetők és hivatalnokok élnek, középen a kereskedők és dolgozók, a mélyben pedig azok, akik a siló gépeit működésben tartják. A sorozat társadalmi üzenete világos. Azok végzik a legnehezebb munkát, akik nélkül a rendszer összeomlana, mégis ők kapják a legkevesebb megbecsülést. A Siló ettől válik többé egy zárt világban játszódó túlélőtörténetnél: arról is beszél, hogyan tartja fenn magát egy rendszer, ha az emberek nem kérdezhetnek, nem láthatnak rá a saját történelmükre, és nem tudhatják, mi vár rájuk a falakon túl.

A Liu Ce-hszin regénytrilógiáján alapuló A háromtest-probléma sci-fi történetének egyik legambiciózusabb képernyős feldolgozása. A történet Kína kulturális forradalmának idején indul, amikor egy fiatal asztrofizikusnőt politikai ellenségként bélyegeznek meg, majd bevonják egy titkos katonai rádióprojektbe. Évtizedekkel később világszerte tudósok halnak meg rejtélyes körülmények között, miközben egy nanotechnológiai szakértő megmagyarázhatatlan visszaszámlálást kezd látni. A sorozat tudományos háttere a valódi háromtest-problémából indul ki, amely három nagy tömegű égitest mozgásának kiszámíthatatlanságával foglalkozik. A történetben egy idegen civilizáció három nap körül keringő bolygón él, ahol a környezeti katasztrófák kiszámíthatatlan ciklusokban pusztítanak. A fizika, a politika és az idegen civilizációval való kapcsolat kérdése egyszerre válik kozmikus méretű és nagyon emberi dilemmává.

(Collider)