A modern horror egyik alappillére, amely nélkül aligha létezne a slasher műfaj. John Carpenter filmje mutatta be a világnak Michael Myerst, a maszkos gyilkost, aki minden mozdulatával a csendes kisvárosok legsötétebb rémálmait testesíti meg. Minimalista, feszültséggel teli, és negyven év után is képes halálra rémíteni a nézőt. Nem véletlen, hogy minden halloweenkor újra és újra előkerül, mint az ünnep elmaradhatatlan darabja.

Stanley Kubrick adaptációja Stephen King klasszikusából a pszichológiai horror tökéletes példája. Jack Nicholson hátborzongató alakítása az Overlook Hotel falai között egyszerre idéz meg őrületet, bezártságot és természetfeletti fenyegetést. A film lassan építkező, hipnotikus ritmusa a végére teljes pszichés pokollá válik. A hideglelős vizualitás és a zene pedig ma is ugyanúgy működik, mint több mint negyven éve.

Tim Burton gótikus rémmeséje vizuálisan lenyűgöző, mégis véresen groteszk történet Ichabod Crane (akit Johnny Depp alakít) és a fej nélküli lovas összecsapásáról. A sötét erdők, a ködbe burkolózó falvak és a burtoni látványvilág a régi korok legendáit és a modern fantasy horrort ötvözik. Minden képkockája olyan, mintha egy illusztrált mesekönyv kelne életre – vérrel és rettegéssel.

A halloween klasszikus családi filmje, amely a nosztalgiát és a boszorkánymítoszt keveri könnyed humorral. Bette Midler, Sarah Jessica Parker és Kathy Najimy triója minden generációnak mást jelent: egyeseknek gyerekkori kedvenc, másoknak az októberi hangulat nélkülözhetetlen kelléke. A 2022-ben megjelent folytatással új életre kelt a Sanderson nővérek varázsa, de az eredeti még mindig verhetetlen.

A francia extrém horror egyik legmegrázóbb darabja, amely messze túllép a hagyományos félelemkeltésen. Pascal Laugier rendezése nemcsak testi, hanem lelki kínokat is bemutat, és olyan kérdéseket vet fel a fájdalomról és az emberi tűrőképességről, amelyek után hosszú percekig nem lehet megszólalni. Aki egyszer végignézi, soha többé nem felejti el – ez a film nem egyszerű ijesztgetésről, hanem a nyers valóság borzalmáról szól.

Ari Aster első filmje újraírta a modern horror szabályait. Egy család történetén keresztül mutatja meg, hogyan öröklődhet a trauma – szó szerint és átvitt értelemben is. A film lassú, nyomasztó atmoszférája, Toni Collette zseniális alakítása és az utolsó 30 perc elementáris borzalma miatt az Örökség minden idők egyik legfelkavaróbb horrorfilmje lett. A néző nemcsak fél tőle, hanem napokig emészti, mit is látott valójában.