​Baktériumok festettek újra teljesen véletlenül egy híres Van Gogh képet​

A legtöbb baktérium egyedüli, magának való életforma, azonban a vizsgált típus kifejezetten csapatokba verődik. Megkeresik egymást, és együttes erővel, összekapcsolódva támadnak áldozatukra. Egymást egy felszíni receptor segítségével találják meg. Ha két ilyen szerv kapcsolódik egymáshoz, akkor egy összekötőanyagot kezdenek termelni, onnantól pedig a baktérium tápanyagokat és fehérjéket tud cserélni a csoport többi tagjával. A kutatók ezt a fajta kapcsolódást szerették volna fokozni kísérletükben, de mint kiderült, ha túl sok termelődik ebből a szociális ragasztóenzimből, akkor a raj nem tud olyan könnyen szétszakadni, hogy szükség esetén megváltoztassa alakját vagy irányát.

"A sejtek sűrű csoportokban vannak, és állandóan érintkeznek a többiekkel, de ezek a kapcsolatok átmeneti jellegűek. Ha valóban túl szoros lesz a kapcsolat, akkor a szomszédok hosszabb ideig maradnak szomszédok, és ez kiválthatja azt a jelet, amely elnyomja az irányváltoztatási képességet."

— mondta az egyik kutató.

A normális mozgásuktól eltérően ebben az esetben forgó, különböző méretű sejtörvényekké válnak. Ez az érdekes alakzat megszólalásig hasonlít van Gogh Csillagos éj című festményére, ahol a készítő az égboltot és a rajta szereplő csillagokat ábrázolta pontosan ugyanolyan forgataggal.

A további kísérletek megerősítették, hogy a baktériumokkal a való életben is megesik ez a folyamat: akkor fordulhat elő, ha egy törzs túltermeli a ragadós anyagot. Az eredmény nemcsak annak a megértésére szolgál, hogy a sejtek milliói hogyan koordinálják mozgásukat, hanem a mikrobák világába is betekintést enged.

Nyitókép: Wikipedia