![művész virágokat fest](https://in.hu/media-library/eyJhbGciOiJIUzI1NiIsInR5cCI6IkpXVCJ9.eyJpbWFnZSI6Imh0dHBzOi8vYXNzZXRzLnJibC5tcy8yNzcyNDYwMC9vcmlnaW4uanBnIiwiZXhwaXJlc19hdCI6MTc1MjA2NTg1NH0.Rp9MMoXrZZaC5jkAh9WUl5mMD4IzpczwZBy11L9xHKY/image.jpg?width=1200&height=600&quality=85&coordinates=0%2C1728%2C0%2C1728)
Ezt szimbolizálják a virágok a festményeken
A reneszánsz festmények egyik fő jellemzője, hogy közel mindegyiken felfedezhetünk valamilyen virágmotívumot. Vajon ezek csak esztétikai célokat szolgáltak vagy van valami mögöttes jelentésük?
A szakértők szerint a növények előtérbe helyezése valamilyen extra jelentéstartalommal bír. Színük, fajtájuk, illetve méretük mind másra utal. Dr. Jonathan Foyle történész véleménye szerint a bibliai értelmezés alapján Istennek terve volt a teremtett világ minden részével, így azok másolása egy-egy tanításra vagy eseményre utal vissza. Ez természetesen nem csak a képzőművészetre jellemző, az építészetben az oszlopok és boltívek ellátása levélmintákkal a paradicsomi létre enged következtetni.
A piros szegfű görög jelentése Isten virága, így gyakran szerepel Szűz Mária és a kisded Jézus mellett. Más szemszögből a vörös szín megjelenítése Krisztus vérére utal, az öt virágszirom pedig a sebeire.
A háromszirmú kékliliom a Szentháromság szimbóluma, másfelől az árnyalat miatt Mária palástját is jelölheti.
Természetesen nem csupán a virágminták, hanem például a gyümölcsök és az évszakok is külön jelentéssel rendelkeznek. Az édenkerti állapotot leginkább a tavaszi virágzás idején szeretik ábrázolni, gyakran egy-egy korántermővel egyetemben. A megfestett szőlő a borra, Krisztus vérére és a templomi szertarásra utal, a narancs pedig a hosszú és hideg tél alatti életet testesíti meg.
Ha elrugaszkodunk a keresztény hitélet vonatkozásaitól, akkor régebbi kultúrák hiedelmeiben is találunk magyarázatokat ezekre a motívumokra.
Jennifer Meagher, az európai festészet szakértője szerint az antik kultúrákban jellemző volt, hogy egyes növényeket emberi tulajdonságokkal láttak el. A mitológiában látunk olyan esetet is, hogy büntetésként a vétkeseket virággá változtattak. Ismert példa erre Narkiszos története, aki hiúságában beleszeretett saját tükörképébe, ezért élete hátralévő részét nárciszként sínylődte végig.Világi szemléletet vizsgálva a királyok uralmát előszeretettel sugallták ezekkel az ábrákkal. III. Edwardnak például hosszú ideig az öt szálú piros rózsa volt a címere.
Forrás: Femina
- Munkácsy és Vaszary a Kieselbach Galéria új kiállításán - IN ›
- Vaszary-életműrekord született a Virág Judit Galéria aukcióján - IN ›
- Eddig nem látható Cupido tűnt fel egy Vermeer-festményen - IN ›
- Elárverezik Frida Kahlo önarcképét - IN ›
- Rejtett Picasso-aktra találtak egy festmény alatt - IN ›
- A kertészkedést is elvégzi helyettünk egy forradalmi eszköz - IN ›