
5 ok, amiért a World Press Photo tökéletes randiprogram ezen az őszön
Nem a szokásos mozis-kávézós randi, de talán pont ezért működik: szeptember 25-től a budapesti Biodómban látható a World Press Photo 2026-os kiállítása, ami egy egészen más típusú közös programot ad – olyat, amiről utána tényleg lesz miről beszélgetnetek.
Összeszedtük, miért érdemes ezt választani legközelebb.
1. Nem hagy hidegen, de nem is nyomaszt túlzottan. A kiállítás anyaga megrázó témákat – háborút, klímaváltozást, migrációt – dolgoz fel, de a fókusz mindig az emberi történeten van, nem a puszta sokkoláson. Egy-két óra alatt végigjárható, pont annyi idő, ami után még van kedv leülni beszélgetni róla.
2. Az Év Fotója önmagában egy teljes estés beszédtéma. A győztes kép Carol Guzy „Separated by ICE" című munkája, amely egy ecuadori család szétszakítását mutatja be az amerikai bevándorlási eljárás során. Nehéz úgy kijönni a teremből, hogy ne legyen véleményed róla.
3. Mindenki mást vesz észre benne. 141 ország 3747 fotóriporterének 57 376 beadott képéből választották ki a díjazott anyagot, ami annyira sokrétű, hogy egy párnak garantáltan lesz mit összehasonlítania: ki melyik fotó vagy sorozat mellett állt meg leginkább.
4. Van benne egy jó adag „te mit gondolsz" faktor. A képaláírások mögötti kontextus, a fotós döntései, a pillanat kiválasztása – mindez remek alapot ad egy komolyabb, de nem feszengős beszélgetéshez.
5. Nem csak a nagyvilágról szól. A „Fel is út, le is út" a 2026-os választás pillanatait, a „Sortűz 1956" pedig Bojár Sándor fotóin keresztül az 1956-os forradalmat idézi meg – tehát nem csak a nagyvilágról, hanem rólunk is szól.
Jegyet itt tudsz venni – a randipartnert már neked kell megszervezni hozzá.

A Tbourida az UNESCO által elismert marokkói ősi lovas hagyomány, amely a XVI. századig nyúlik vissza. A vágtázó lovasok sortüzet adnak le a harci lovasbemutató koreográfiája szerint. A korábban kizárt nők elkezdték kiharcolni részvételüket, amikor Marokkó 2004-es családjogi reformja megerősítette a jogaikat. Ma már 7 női csapat lovagol a mintegy 300 között. Ezek a farīsāt (lovasnők) komoly anyagi áldozatokat hoznak: saját lovaikat, jelmezeiket és a fegyverengedélyeket is maguk fizetik. Kitartásuk látványosan bizonyítja, hogy a nők nem zárhatók ki a marokkói kulturális örökségből. Noura a lövés után megpróbálja megfékezni a lovát – ez a bemutató legveszélyesebb része. A lovasok könnyen megsérülhetnek a lövés miatt, vagy leeshetnek, és a ló eltaposhatja őket.
Sidi Rahal, Marokkó, 2025. augusztus 8., Sorozat kategória

Wong úr fájdalmában ordít, miközben a tűz teljesen elnyeli a Tai Po városrészben álló lakóépületet, ahol az otthona volt. Alig néhány pillanattal korábban hívta az épületben rekedt feleségét, akivel akkor beszélt utoljára. A 2025. november 26-án a Wang Fuk Court lakótömbben, Tai Po városrészben kitört hatalmas tűzvész 168 ember életét követelte, így ez lett Hongkong legsúlyosabb tűzesete 1948 óta. Bár hivatalos okot nem közöltek, a hongkongi hatóságok vizsgálatai megállapították, hogy a bambuszállványok, az őrzőhálók és az ablakokon lévő gyúlékony hungarocell-lapok gyorsították a tűz terjedését, miközben a lakók bent rekedtek. Több mint 2000 tűzoltó vett részt a mentési munkálatokban, közülük egy meghalt, tizenkettő megsérült.
Hongkong, 2025. november 26., Egyedi kategória

2025 rekordév volt az európai erdőtüzek tekintetében. Spanyolországban az elmúlt három évtized legsúlyosabb idényében Galíciában több mint 200 000 hektár égett le. A régióban egyre intenzívebbé váló tüzeket a klímaváltozás miatt súlyosbodó aszálynak és hőségnek, a vidék elnéptelenedésének, valamint a rövidlátó erdőgazdálkodási gyakorlatnak tulajdonítják, például annak, hogy sok helyen könnyen gyulladó, nem őshonos fajokat ültettek. A fotós Ourense-ben született, gyerekkorának nyarait végigkísérte a füstszag, és 2011 óta dokumentálja a galíciai erdőtüzeket. A kiemelt képen: egy férfi egy ággal oltja a tüzet Cualedro településen. Amikor a rendelkezésre álló eszközök kevésnek bizonyulnak, a lakosok mindent bevetnek a lángok megfékezésére: ágakat, mezőgazdasági szerszámokat és locsolócsöveket.
Ourense, Galícia, Spanyolország, 2025. augusztus 15.

2025 januárjában a súlyos aszály és az óránkénti 100 mérföldes (körülbelül 160 km/óra) sebességű Santa Ana-szél 14 pusztító tűzvészt okozott Los Angelesben, amelyben több mint 18 000 épület semmisült meg, és 200 000 ember kényszerült elhagyni az otthonát. Míg a hivatalos adatok szerint 31 közvetlen haláleset történt, a közegészségügyi szakértők becslései szerint további 440 haláleset köthető a mérgező füsthöz és az egészségügyi ellátás zavaraihoz. A katasztrófát követő helyreállítási munkákat meghatározta a jövedelmi szakadék: a város alacsonyabb jövedelmű lakosai elveszítették az otthonukat, míg a tehetősebbek saját tartalékaikból finanszírozták az újjáépítést. A kiemelt képen a Palisades-tűzvész egy lakónegyedet pusztít az erős szélben. A Los Angeles-i lángok 28-53,8 milliárd dollár anyagi kárt okoztak, és megbénították több ezer helyi cég működését.
Los Angeles, Kalifornia, Egyesült Államok, 2025. január 7., Sorozat kategória

