Újrahasznosítás szimbólum különböző textilekből, sárga háttéren

Ezt okozhatja az európai országoknak a textil újrahasznosítása

A divat- és textilipar fenntarthatóbb jövője érdekében az újrahasznosító létesítmények további bővítésére van szükség, ami nagy beruházásokat igényel. De honnan tudhatják a befektetők, hogy ezek a beruházások megérik-e?

Hogy betekintést nyújtson ebbe a kérdésbe, a Fashion for Good fenntarthatósági szervezet a holland Circle Economy alapítvánnyal együttműködve tavaly kutatást végzett a textíliák begyűjtésében, válogatásában és újrahasznosításában rejlő üzleti lehetőségekről.

A hat európai országban végzett tanulmány szerint csak ott 494 000 tonna fogyasztás utáni textilanyag áll rendelkezésre és használható újrahasznosításra. A Fashion for Good szerint e textíliák új szálakká történő átalakítása évente 74 millió eurót hozhat, számol be róla a Fashionunited.

Az európai országok válogatási kapacitása még bővíthető

A tanulmányt Belgiumban, Németországban, Hollandiában, Lengyelországban, Spanyolországban és az Egyesült Királyságban végezték. A begyűjtött textíliák mennyisége nagyban különbözik ezeken a helyeken. Németországban például évente körülbelül egymillió tonna textíliát gyűjtenek be, míg az Egyesült Királyságban körülbelül 650 ezer tonnát. Hollandiában és Belgiumban ez a mennyiség jóval alacsonyabb, közel 200 ezer, illetve 100 ezer tonna.

Nem minden textil alkalmas újrahasznosításra: egyes ruhadarabok még mindig túl jó minőségűek és ezért újra viselhetőek, míg mások túlságosan szennyezettek ahhoz, hogy újra lehessen őket használni.

A kutatási jelentésből az is világossá válik, hogy a helyi válogatási kapacitás nem mindig felel meg a begyűjtött textil mennyiségének. Németországban például egymillió tonna textilhez képest 191 ezer tonna textil válogató kapacitás áll rendelkezésre. Hollandiában a válogatási kapacitás valamivel magasabb, mint a begyűjtött textíliák mennyisége, de ennek a kapacitásnak a nagy részét a német textíliákra használják ki. Egyértelmű, hogy van még lehetőség a méretnövelésre.

Pamut fölény

Az eredeti formájában nem újrafelhasználható vagy gyenge minőségű textíliák összetételét is elemezték, összesen 21 tonna fogyasztás utáni textíliát vizsgáltak infravörös technológiával. Megállapították, hogy jelentős részük, 42 százalékuk pamutból készült, esetleg kis mennyiségű elasztánnal. 32 százalék vegyes anyagból készült, amelynek csaknem fele (az összes anyag 12 százaléka) pamut és poliészter kombinációjából állt.

Az anyag, a „zavaró elemek”, például cipzárak és gombok jelenléte, valamint a textil színe alapján megállapították, hogy az anyagok 21 százaléka alkalmas mechanikai, 53 százaléka pedig vegyi újrahasznosításra. Ennek előfeltétele, hogy elég vonzó legyen ahhoz, hogy a cipzárakat, gombokat és egyéb, az újrahasznosítási folyamatot megnehezítő részeket eltávolítsák. Ellenkező esetben a vegyi újrahasznosításra alkalmas arány sokkal kisebb.

Pénzkeresés újrahasznosított anyagokból

A Fashion for Good az említett szálak újrafelhasználásából származó 74 millió eurós bevételt az újrahasznosított anyag kilónkénti potenciális árai alapján számolta ki. Ahhoz azonban, hogy az anyagokból valódi pénzt lehessen keresni, a szervezet szerint még jelentős beruházásokra van szükség az újrahasznosítási technológiák fejlesztéséhez, a válogatási folyamatok automatizálásához és például a cipzárak és gombok eltávolításának megkönnyítéséhez.

Ugyanakkor a potenciál tovább fog nőni. A csoport szerint a begyűjtött rossz minőségű textíliák mennyisége csak növekedni fog az elkövetkező években. Nemcsak azért, mert egyre többet fogyasztanak és dobnak ki, hanem olyan jogszabályok miatt is, mint például a hulladékokról szóló keretirányelv, az európai jogszabály, amely előírja, hogy 2025-ig minden textilt szelektíven kell gyűjteni Európában. A Fashion for Good szerint az is fontos, hogy politikai szinten több finanszírozást biztosítsanak, hogy lehetővé váljon a textil újrahasznosításának kiterjesztése.

Nyitókép: Shutterstock