Ez segít a növényeknek túlélni az éghajlatváltozás okozta növekvő stresszt
A növények úgy védekeznek az olyan környezeti ártalmak ellen, mint a rovarok, a szárazság és a hőség, hogy szalicilsavat, más néven aszpirint termelnek. Ennek a folyamatnak az újfajta megértése segíthet a növényeknek túlélni az éghajlatváltozás okozta növekvő stresszt.
A UC Riverside tudósai által a Science Advances című folyóiratban nemrég megjelentetett, korszakalkotó tanulmányban arról számolnak be, hogyan szabályozzák a növények a szalicilsav termelését.
A kutatók az Arabidopsis nevű modellnövényt vizsgálták, de remélik, hogy az e növény sejtjeiben a stresszre adott válaszreakciókról szerzett ismereteiket számos más növényfajtára, köztük az élelmiszernek termesztett növényekre is alkalmazni tudják, írja a Phys.
„Szeretnénk, ha a megszerzett ismereteket a növények ellenálló képességének javítására tudnánk használni. Ez létfontosságú lesz az élelmiszerellátás szempontjából az egyre forróbb, fényesebb világunkban”
– mondta Jin-Zheng Wang, az UCR növénygenetikusa, az új tanulmány társszerzője.
A környezeti stressz hatására minden élő szervezetben reaktív oxigénfajok vagy ROS-ok képződnek. Naptej nélkül egy napsütéses napon az emberi bőr ROS-t termel, ami szeplőket és égési sérüléseket okoz. A növényekben a ROS magas szintje halálos.
Mint sok más anyag esetében, a méreg a mennyiségben rejlik. Alacsony szinten a ROS-nak fontos funkciója van a növényi sejtekben.
„Nem halálos szinteken a ROS olyan, mint egy vészhívás, amely lehetővé teszi a védőhormonok, például a szalicilsav termelését. A ROS egy kétélű kard”
– fogalmazott Wang.
A kutatócsoport felfedezte, hogy a hőség, a csillapíthatatlan napsütés vagy a szárazság hatására a növényi sejtek cukorképző apparátusa egy MEcPP néven ismert kezdeti riasztási molekulát hoz létre.
A kutatók a továbbiakban többet szeretnének megtudni a MEcPP-ről, amely olyan szervezetekben is termelődik, mint a baktériumok és a malária paraziták. A MEcPP felhalmozódása a növényekben szalicilsav termelését váltja ki, ami viszont a sejtekben védőhatások láncolatát indítja el.
„Olyan, mintha a növények fájdalomcsillapítót használnának a fájdalmakra, akárcsak mi”
– magyarázta Wilhelmina van de Ven, az UCR növénybiológusa és a tanulmány első szerzője.
A sav védi a növények kloroplasztiszait, amelyekben a fotoszintézis zajlik, vagyis az a folyamat, amelynek során a fényt felhasználva a vizet és a szén-dioxidot cukorrá alakítják át energiahordozóvá.
„Mivel a szalicilsav segít a növényeknek ellenállni az éghajlatváltozással egyre gyakoribbá váló stresszhatásoknak, a növények termelőképességének növelése előrelépést jelent az éghajlatváltozás mindennapi életre gyakorolt hatásainak leküzdésében. Ezek a hatások túlmutatnak az élelmiszereinken. A növények a szén-dioxid megkötésével tisztítják a levegőt, árnyékot adnak, és számos állatnak biztosítanak élőhelyet. A túlélésük fokozásának előnyei exponenciálisak”
– fogalmazott Katayoon Dehesh, a tanulmány vezető szerzője és a UCR molekuláris biokémia elismert professzora.
Nyitókép: Unsplash