Ki ne gondolkozott volna már el legalább egyszer a kérdésen, hogy hány hangya él a Földön? Tudósok most egy kutatás keretein belül megneveztek egy hozzávetőleges mennyiséget, ami kétségtelenül ijesztőnek tűnik.
A hangyáknak több mint 15 700 elnevezett faja és alfaja van, ezeken felül pedig még rengeteg példány létezik, melyek típusát még nem tudta azonosítani az emberiség. A hangyák a világ szinte minden ökoszisztémáját és régióját benépesítették, így mindenütt jelen vannak.
Ez viszont megnehezíti a kutatók munkáját, tehát csak hozzávetőleges eredménnyel tudtak szolgálni.
Összesen 489 hangyapopulációról szóló tanulmányt elemeztek a világ minden tájáról. Ezek között eltérő nyelveken íródott szakirodalmak is voltak, tehát spanyol, francia, német, orosz, mandarin és portugál méréseket is számításba vettek. A kutatás kiterjedt az összes kontinensre és a főbb élőhelyekre, beleértve az erdőket, sivatagokat, füves területeket és városokat.
Végeredményként megállapították, hogy a bolygónk hozzávetőlegesen 20 kvadrillió hangyának adhat otthont. A következő lépés az volt, hogy kiderítsék, mennyi ezeknek a hangyáknak a súlya, ezt pedig általában a fajok szénösszetétele alapján határozzák meg.
Fotó: Unsplash/Maksim Shutov
A hangyák körülbelül 12 millió tonna száraz szenet termelnek. Ez meghaladja a világ összes vadon élő madarának és emlősének tömegét együttvéve. A szén a hangyák száraz tömegének körülbelül a felét teszi ki, tehát a többi testelem súlyát is beleszámítva az össztömegük még ennél is nagyobb lenne.
Azt is megállapították, hogy a hangyák egyenlőtlenül oszlanak el a Föld felszínén. Különösen nagy számban fordulnak elő az erdőkben, és meglepő módon a száraz régiókban is, az ember által létrehozott élőhelyeken azonban egyre ritkábban.
Mivel a minták túlnyomó többségét a talajrétegből gyűjtötték, így kevés információval rendelkeztek a mérések során a fákon és föld alatt élő hangyapopulációkról. Emellett a mintavételi helyek egyenlőtlenül oszlanak el a földrajzi régiók között, tehát mindezek értelmében érdemes lehet fenntartáskkal kezelni a becsült mennyiséget.
A kutatók remélik, hogy ezzel tanulmánnyal alapot nyújthatnak a további kutatásokhoz, hogy kiegészítsék a rovarok biológiai sokféleségére vonatkozó hiányos adatokat.
Nyitókép: Unsplash/Shannon Potter
Forrás: ScienceAlert
