Egy exobolygóról készített illusztráció

Föld-szerű exobolygót találtak kevesebb, mint 100 fényév távolságra

Miért csak a bolygónkon alakult ki élet? Máshol is létezhetnek hasonló világok? Ezek megválaszolásához az exobolygók kutatásai nyújtják a leghasznosabb adatokat. Nemrég csillagászok egy olyan Föld-szerű planétát azonosítottak, mely nincs is annyira messze tőlünk.


Az eddigi exobolygókutatások során a Naprendszertől számított 100 fényéven belül csupán 14 olyan égitestet találtak, ami nagyjából akkora, mint a Föld. Ezek a bolygónk sugarának 1,25-szörösénél kisebbek, de ez nem jelenti azt, hogy az élet ugyanúgy kifejlődhet rajtuk. Ehhez számos más kritériumnak meg kell felelniük.

A vizsgálatok első fázisaként a szakértők a csillagokat figyelik meg, hogy a fényességüket kitakarja-e valami rendszeres időközönként. Amennyiben igen, akkor feltehetően egy exobolygó halad el a fő csillaga, illetve a mi megfigyelőegységeink között. Ezt követően a rendelkezésre álló adatokból már meg lehet állapítani, hogy mekkora a planéta sugara, tömege és sűrűsége, illetve, hogy van-e légköre.

A felfedezett, Föld méreteivel közel azonos égitest a K2-415b számot viseli. Sugara nagyjából a Földének 1,015-szöröse, csillaga (K2-415) pedig az egyik legkisebb, ami egy Föld-szerű világnak ad otthont. Először 2017-ben a Kepler űrteleszkóp segítségével pillantották meg a szakértők a jeleit, majd nemrég a TESS adatai is rávilágítottak a létezésére.

A felfedezés után a szakértők infravörös megfigyeléseket végeztek a kinyert eredmények bizonyításához. Ezek végül megerősítették, hogy a K2-415 csillag körül valóban kering egy exobolygó, azonban van egy probléma vele. Bár nagyjából teljesen megegyezik a Föld méretével, viszont sokkal nehezebb és sűrűbb nála.

Egy kis videós ismertető az exobolygók tulajdonságairól:

Mindezek mellett közelebb van a csillagjához, ami rövidebb keringési időt eredményez. Összegezve tehát nem valószínű, hogy a K2-415b-n életre utaló jeleket találnak majd, de itt nem érnek véget az elemzések. Mivel a planéta a csillagja lakhatósági zónájának peremén belül mozog, így a légkörét továbbra is érdemes tanulmányozni.

A ScienceAlert cikkében azt is megjegyezték, hogy a szóban forgó Föld-szerű égitest akár egy többolygós rendszer tagja is lehet. Ez azt jelenti, hogy a Naprendszerhez hasonlóan több planéta is lehet a K2-415 körül, melyek megfelelhetnek az élet fenntartásához szükséges kritériumoknak. A kutatást vezető csillagászcsoport így nyilatkozott erről a zónáról:

„Mivel a K2-415 az egyik legalacsonyabb tömegű csillag, amelyről ismert, hogy Föld-méretű tranzitbolygónak ad otthont, érdekes célpontja lesz a további megfigyeléseknek, beleértve a további radiális sebesség megfigyelését és a tranzit spektroszkópiát."

Nyitókép: Shutterstock