Az imposztorszindróma miatt érzett legyengítő mentális állapot miatt sokaknak kellemetlen a munkahelyi lét és a hatékonyság fenntartása. Egy új kutatás olyan előnyre hívja fel az emberek figyelmét az állapottal kapcsolatban, mely magasan a kollégák felé emelheti a beteg teljesítményét.
Az imposztorszindrómát először 1978-ban azonosították Pauline Clance és Suzanne Imes pszichológusok. Akik ettől szenvednek, azok kontrollálhatatlanul kétségeket éreznek saját intelligenciájukkal és képességeikkel kapcsolatban, így a mindennapokban folyamatosan tartanak attól, hogy valaki lebuktatja tudatlanságukat.
Egy kutatócsoport az utóbbi időben négy különböző tanulmány és kísérlet során, valamint 3603 munkavállalót érintő elemzést követően megállapította, hogy az imposztorszindrómával küzdő emberek sokkal jobb csapatjátékosok társaiknál és erősebb szociális készségekkel is rendelkeznek. Az adatok azt mutatják, hogy a tüneteket érzők önbizalomhiányuk miatt jobban próbálkoznak mások megértéséért.
A kutatások során azt is megállapították, hogy az orvostudományban egyaránt rendszeresen feltűnik ez a jelenség. Azok a hallgatók és gyakornokok, akik többször számoltak be hasonló gondolatokról, egyszerűbben kialakítottak kapcsolatot a pácienseikkel és munkatársaikkal is.
A pozitív eredmény ellenére a tanulmányt végző szakértők nem szeretnék, ha alábecsülnék ezt a betegséget. Basima Tewfik, a kísérletekben részt vett viselkedéspszichológus így beszélt a felfedezésről:
„Pozitív nettó eredményt találtam, de lehetnek olyan forgatókönyvek, ahol nem ezt van. Ha olyan helyen dolgozol, ahol nincs interperszonális interakció, akkor elég rossz lehet, ha imposztori gondolataid vannak.”
A jövőben további teszteket terveznek annak vizsgálatára, hogy az imposztorszindróma hogyan kapcsolódhat a munka más területeihez, többek között a kreativitáshoz és a proaktivitáshoz. Az eredményekből kifolyólag azt remélik, hogy nagyobb figyelmet kap majd a jelenség, valamint hogy valamennyire újra lesz értelmezve a fogalma.
Forrás: ScienceAlert
