Sosem látott galaktikus mélységekbe visznek a James Webb űrteleszkóp felvételei
A NASA beszámolója szerint a James Webb űrteleszkóp július 12-én egy eddigi csúcsot dönt meg, vagyis sokkal messzebbre mutatnak majd a felvételei, mint ameddig az emberiség valaha ellátott. Ez lesz a világegyetemünkről készült legmélyebb kép.
A James Webb űrteleszkóp jelenleg a Földtől 1,5 millió kilométerre a Nap körül kering. A fő tükrének és az infravörös tartományokat érzékelő műszereinek köszönhetően a jövőben bármilyen eddig készített eszköznél messzebbre tekinthet a kozmoszon belül. Fő feladata a Naprendszerben lévő objektumok és más csillagok körül keringő exobolygók légkörének vizsgálata lesz.
Mindezeken felül a teljesítőképességének hála lehetővé teszi a kutatók számára, hogy a 13,8 milliárd évvel ezelőtt történt ősrobbanásig visszalássanak az időben. Ez azért lehetséges, mivel az univerzum tágul, így a legkorábbi csillagok fénye az ultraibolya és a látható hullámhosszról a hosszabb, infravörös hullámhosszra vált át.
Jelenleg a legkorábbi kozmológiai megfigyelések az ősrobbanástól számított 330 millió éven belülre nyúlnak vissza. Mindemellett Pam Melroy, a NASA helyettes adminisztrátora elárulta, hogy az űrteleszkóp élettartama a kezdetekben remélttől sokkal hosszabb lesz. 20 évig működik majd így a tervek szerint, tehát több megfigyelésre és kutatásra ad majd lehetőséget a jövőben.
„Ez a 20 év nemcsak azt teszi lehetővé, hogy mélyebbre merüljünk a történelemben és az időben, hanem a tudományban is, mert lehetőségünk lesz tanulni, fejlődni és új megfigyeléseket végezni”
— olvashatjuk Melroy szavait a ScienceAlert cikkében.
Az első közölt adatokban többek között szerepel majd egy spektroszkópiai felvétel is egy exobolygóról. Ez egy olyan eszköznek lesz köszönhető, amely a távoli objektumok kémiai és molekuláris összetételének elemzésére szolgál. Ezáltal a szakértők meghatározhatják az égitest légkörét és a talaj felszínének milyenségét, valamint, hogy található-e rajta folyékony formában megmaradt víz.
Nyitókép: Shutterstock
