A James Webb ritka homokfelhőket fedezett fel egy bukott csillag légkörében
A James Webb Űrteleszkóp (JWST) megfigyelései megerősítették, hogy egyes idegen világok kőzetfelhőkkel rendelkeznek. Egészen pontosan egy olyan barna törpéről készítettek vizsgálatokat, mely bizonyos értelemben bukott csillagnak nevezhető. Miért annyira különleges ez a felfedezés?
Barna törpe akkor keletkezik, amikor egy kiscsillag nem képes felhalmozni annyi tömeget, hogy magjában beinduljon a hidrogénfúzió. Ennek következtében a legvaskosabb bolygók és a leggyengébb csillagok közötti tömegtartományban helyezkednek el.
Különleges tulajdonságuk viszont, hogy a Jupiter tömegének 13,6-szorosával képesek nehézhidrogént fuzionálni.
Ez egy olyan hidrogén, melynek atommagjában egy proton és egy neutron van, nem pedig egyetlen proton. Ennek nyomása és hőmérséklete alacsonyabb, mint a hidrogéné, így a barna törpék szintén képesek csillaghoz méltón saját hőt és fényt kibocsájtani.
A szóban forgó barna törpéről — melyet VHS 1256-1257 b névre kereszteltek — először 2015-ben készültek feljegyzések. Az objektum nagyjából 72 fényévre helyezkedik el tőlünk és hozzávetőlegesen kilencszerese a Jupiter tömegének. Azt is fontos megjegyezni, hogy egy fiatal törpéről van szó, légköre pedig vöröses színű.
Ezt az árnyalatot korábban a fiatal barna törpék felhőinek tulajdonították, ezért a kutatócsoport tagjai a tanulmányukban infravörös színképeket készítettek, hogy megnézzék, képesek-e meghatározni a barna törpe összetételét.
Egy barna törpéről készített animáció:
„A JWST spektrumának több részében víz, metán, szén-monoxid, szén-dioxid, nátrium és kálium figyelhető meg a barna törpék sablonszínképéből, molekuláris opacitásokból és légköri modellekből származó összehasonlítások alapján"
— olvashatjuk a kutatók szavait a ScienceAlert cikkében.
A barna törpe összetétele mellett a JWST felhőket is észlelt, amelyek létezését már régóta feltételezték a szakértők. Ezek szemcseméretű szilikátrészecskékből állnak, pontosabban pedig olyan ásványokból, mint például forszterit, ensztatit vagy kvarc.
Ez az eredmény nem csak az eddigi legjobb spektrumot jelenti egy bolygótömegű objektum esetében, hanem egy újabb látványos ízelítőt nyújt abból, hogy mi mindenre képes valójában a James Webb.
Nyitókép: NASA's Goddard Space Flight Center
