A Vénusz

Egy új fejlesztés forradalmasíthatja a Vénusz bolygó kutatásait

A Vénusz bolygón uralkodó szélsőséges körülmények miatt az eddig célba ért felderítőegységek mind gyorsan tönkrementek. A probléma megoldásához szakértők egy új fejlesztésen kezdtek dolgozni, mely akár 120 napos működési időt is generálhat.


A Föld gonosz ikertestvérének is nevezett bolygó felszínének kutatásában van egy könnyedség a többi planétával szemben. Mivel a légköre nagyon sűrű, így a leszállóegység szépen lesüllyedne a talajra, mint egy kavics a víz aljára. Ennek ellenére a Vénusz bőven tartogat bonyodalmakat is. A felszínén uralkodó hőmérséklet hozzávetőlegesen 455 Celsius-fok, a légnyomás pedig olyan, mintha 1500 méterrel a víz alatt lenne.

Mindezeket összegezve nem csoda, hogy az eddigi roverek és űrszondák nem sokáig végezhették a dolgukat. A szovjet Venera-misszió szondái például csak két óráig voltak működőképesek — olvashatjuk a ScienceAlert cikkében. A szakértőknek a továbbiakban olyan hő- és nyomásálló szerkezeteket kell gyártaniuk, melyeknek az energiaellátásuk is bírja a körülményeket.

Éppen ehhez lehet hasznos egy új akkumulátorfejlesztés, melyet a NASA az Advanced Thermal Batteries, Inc. nevű céggel készít. Ez a kezdeti tervek szerint 17 egyedi cellát tartalmazna, amiben direkt a célra kifejlesztett, speciális anyagok biztosítanák a szükséges energiát. Az új eszköz akár egy teljes vénuszi napig működhet, ami hozzávetőlegesen 120 földi napnak felel meg.

Egy kis videós ismertető a Vénuszról: 

A napelemek a küldetések során szóba sem jöhetnek, hiszen az ottani fényhatások mindig olyanok, mint ha éppen borús lenne az ég. A radioizotópos termoelektromos generátorok pedig plusz hőt adnak le, ami ebben a helyzetben csak nehezítő körülmény.

„Ez a mostani akkumulátortechnológiai demonstráció a továbbfejlesztett felépítéssel és az alacsony önkisülésű elektrokémiával olyan hatalmas eredmény, amelyet sokan talán nem is gondoltak volna lehetségesnek"

— mondta Dr. Kevin Wepasnick a NASA sajtóközleményében.

Az új akkumulátor a Long-Lived In situ Solar System Explorer (LLISSE) része lesz a jövőben. Ez a kis leszállóegység körülbelül 10 kilogrammos lesz, és egy sor kisméretű érzékelőt fog hordozni. Fő feladata a szél, a sugárzás, a hőmérséklet, a nyomás és a légkör vizsgálata lesz. A szakértők nyilatkozata alapján egy kész prototípus nagyjából 18 hónapon belül készülhet el.

Nyitókép: Shutterstock