Ne maradj le Hieronymus Bosch káprázatos kiállításáról!
A holland művész, Hieronymus Bosch élete és munkássága, régóta lenyűgözi a közönséget világszerte. Az északi reneszánsz egyik legnagyobb művészeként számon tartott Bosch arról ismert, hogy nyughatatlanul fantáziadús, vallási szimbolikában, allegóriában és fantasztikus elemekben gazdag műveket alkotott, amelyeket nagy kiterjedésű kompozíciókban, nyüzsgő jelenetekben ábrázolt. Bár festményeiért sokan rajonganak, korai életét és munkásságának eredetét még mindig kevesebben ismerik. Az alábbi útmutató Bosch fiatalkorának és pályafutásának legfontosabb állomásait követi nyomon egészen a Gyönyörök kertje című világhírű művének elkészültéig.
Nem lesz meglepő, de Bosch egy festőcsaládba született, az ötgyermekes család negyedik csemetéjeként látta meg a napvilágot. A fiatal korában Jheronimus néven ismert Bosch nagyapja, Johannes Thomaszoon van Aken a 15. század első felében 's-Hertogenbosch legjelentősebb festői közé tartozott. Johannes egy festődinasztiát épített fel családja számára, amely viszonylag kényelmes életet biztosított gyermekeinek és unokáinak egyaránt. Bár Bosch apja művészeti gyakorlatáról nagyon keveset tudunk, Hieronymust először 1475-ben említik dokumentumok Antonius műhelyének tagjaként.
Bosch szülővárosát és gyermekkori otthonát 1463-ban tűzvész pusztította el. Úgy tartják, hogy a művész szemtanúja volt ennek a katasztrófának, amely talán korai életének egyik legpusztítóbb eseménye volt. Lehetséges, hogy ez a katasztrofális esemény hatással volt Bosch későbbi műveire, amelyek némelyikének hátterében tomboló tűzvész látható.
Egészen fiatalon feleségül vette a 20 évvel idősebb szerelmét, egy kereskedő lányát. Egyesek szerint Bosch hasznot húzott a házassággal járó pénzből, földből és státuszból, és nem sokkal a házasság után megalapította saját műhelyét. Életének ezen szakaszában Bosch önálló művész lett, és készen állt arra, hogy jelentős kapcsolatokat alakítson ki befolyásos királyi mecénásokkal.
A művész legkorábbi ismert művei vallási jeleneteket ábrázoltak. A Keresztre feszítés donorral című festmény feltehetően Bosch legkorábbi fennmaradt művei közé tartozik. Bár nem tudni, hogy eredetileg hol állították ki, a festményt, mint a korszak sok más áhítatos képét, azért készítették, hogy a kereszt lábánál térdelő lelkének üdvösséget biztosítson.
Bosch ikonikus stílusa a szenteket ábrázoló festményeken kezd megmutatkozni.
A Gyönyörök kertje gazdag színvilágát és bizarr képi világát kevésbé különös témák előzik meg: Bosch korai szentekről készült képei, mint például a Szent Jeromos imádságnál című festménye.
A Keresztelő Szent János a pusztában című olajfestményen a szentet élénkvörös köntösbe öltözve ábrázolja, amelyet kissé eltakar egy monumentális méretű, túlvilági, és kissé fenyegető növény.
Egy antwerpeni házaspár korai megbízása előrevetítette pokoli jeleneteit.
A mágusok imádata vagy Vízkereszt egy triptichon című olajfestményt széles körben Bosch legnagyobb remekművének tartják. A részletgazdag vallási szimbolikával teli festményen Mária és Jézus ajándékokat vesz át egy romos nádtető alatt. A ház oldala körül döbbent bámészkodók kísérteties arcai leselkednek, a mű bal és jobb szélén pedig a mű adományozói láthatóak. A központi cselekményen és a két sereg közelgő összecsapásán túl a háttérben Bosch egy burjánzó - bár nem teljesen pontos - betlehemi várost ábrázolt. E zöldellő és tágas kompozíció viszonylagos nyugalma hamarosan átadja helyét a vallási jelenetek kaotikus és rémálomszerű értelmezéseinek.
Ahogy egyre sikeresebbé vált, ijesztő víziók jelentek meg munkáiban.
Egyes források szerint Bosch 1499-ben, közvetlenül egy újabb, ismeretlen mecénás által készített, feltűnő mesterműve befejezése előtt kezdett el legalább egy asszisztenst foglalkoztatni. Az, hogy egyáltalán képes volt asszisztenst felvenni, a siker jele volt. Hamarosan Bosch elkészítette A Szent Antal megkísértésének triptichonját, amelynek belseje démonok és más gonosz erők hiábavaló kísérleteit örökíti meg, hogy Szent Antalt az üdvösségre kényszerítsék. A mozgalmas központi panelen, amely egy lángokkal teli poklot ábrázol, sokféle teremtmény lakik, amelyek megpróbálják Szent Antalt züllésre és bűnre csábítani.
Bosch leghíresebb festménye, a Gyönyörök kertje nagy valószínűséggel III. Henrik nagybátyja, II. Nassaui Engelbert gróf megrendelésére, talán esküvőjére készült. Egyes értelmezések szerint a mű a házasság előnyeit és veszélyeit volt hivatott szemléltetni a bibliai történetmesélés szemszögéből. A triptichon balra Ádámot és Évát egy harmonikus tájban, középen egy hedonista paradicsomot, a jobb oldali panelen pedig a féktelen szerelmesekre váró lángoló poklot ábrázolja. De mint sok más művénél, Bosch remekművén is átsüt a humor és az abszurditás iránti hajlama. Aktfigurák csavarják szálkás testüket egymás körül, és akrobatikus pózokat mutatnak be, madarak és állatok nézik az erotikus mulatozást vagy csatlakoznak hozzá, és egyes résztvevők különböző formájú és színű, meghitt kagylókban és burkolatokban gyűlnek össze. A triptichon jobb oldalán még a pusztítás jeleneteiben is találunk egy elképesztő részletet, ahol egy óriásfülű pár hatalmas kést forgat, és monumentális hangszereket használnak kínzóeszközként. Több mint 500 évvel az alkotása után a Gyönyörök kertje, amely Bosch határtalan képzelőerejét tárja a nagyközönség elé, továbbra is lenyűgözi és szórakoztatja a művészettörténészeket és a műkedvelőket egyaránt.
Egy biztos, a kiállításon egyedülálló és zavarba ejtő alkotásokból nem lesz hiány.
Nyitókép: Shutterstock
