A brutális másnaposság többről szól, mint arról, hogy mennyit ittál
Néhányan rosszabbul, mások jobban, egyesek pedig (ha szerencsések) talán egyáltalán nem érzik a nagyobb mennyiségű alkoholfogyasztás negatív következményeket. Ez a másnaposság változékonysága.
A kutatásokban a másnaposságot egy 11 pontos skálán mérik, ahol a nulla a semmilyen hatás, a tíz pedig a rendkívül másnaposságot jelenti.
Craig Gunn, a Bristoli Egyetem pszichológiai tudományok előadója kutatásában a résztvevők ezen a skálán egy (nagyon enyhe) és nyolc (súlyos) közötti másnaposságról számoltak be, míg más vizsgálatok becslései szerint az emberek körülbelül 5 százaléka lehet másnaposság-ellenálló.
De mi lehet a különbség oka? Úgy tűnik, jóval többről van szó, mint az elfogyasztott alkoholmennyiség. A kutatók most kezdik feltárni azt a számos biológiai és pszichológiai mechanizmust, amely befolyásolhatja a másnaposság során tapasztalt élményeinket.
Biológiai mechanizmusok
Egyes kutatások szerint az ALDH2 gén egyik variációjával rendelkező emberek súlyosabb másnaposságról számolnak be.
Amikor alkoholt fogyasztunk, azt az alkohol-dehidrogenáz enzim acetaldehiddé bontja le, mely fehérje fontos szerepet játszik a másnapossági tünetek kialakulásában.
Az ALDH2 génváltozat azonban korlátozza az acetaldehid lebontását, amely a fehérje nagyobb mértékű felhalmozódásához vezet, és így a másnapossági tünetek is fokozódnak.
Emellett az életkor és a nem is befolyásolhatja a másnaposság megtapasztalásának módját. Egy nemrégiben 761 holland alkoholfogyasztó körében végzett online felmérés megállapította, hogy a másnaposság súlyossága az életkor előrehaladtával csökken, még az elfogyasztott alkohol mennyiségének figyelembevételével is.
A másnaposság súlyosságában továbbá a férfiak és a nők között különbségek tapasztalhatók, melyek a fiatalabb alkoholfogyasztók körében nagyobbak voltak. A 18-25 év közötti férfiak hajlamosabbak voltak súlyosabb másnaposságról beszámolni, mint az ugyanennyi idős, alkoholfogyasztó nőik. Jelenleg azonban nem ismertek a különbségek okai.
Pszichológiai tényezők
Bizonyos pszichológiai tulajdonságok összefüggésbe hozhatók a másnaposság megélésével, beleértve a szorongást, a depressziót, a stressz-szintet és még a személyiséget is. Korábbi kutatások szerint a neuroticizmus előre jelzi a másnaposság súlyosságát, egy másik tanulmány azonban nem talált kapcsolatot a másnaposság és a személyiség között.
Ez némileg meglepő annak tekintetében, hogy az extraverzió pozitívan kapcsolódik a főiskolások mértéktelen ivási magatartásához, bár úgy tűnik, hogy a rosszabb másnapossághoz nem. Ez annak ellenére van így, hogy bizonyíték van arra, hogy a gyakoribb erős alkoholfogyasztás súlyosabb másnapossági tapasztalatokkal jár.
A szorongás, a depresszió és a stressz szintén összefügg a súlyosabb másnapossággal, melyek mindegyike összefügg negatív torzítással – a világ negatívabb értelmezésére való hajlam – jár.
Gunn-ék eredményei szerint a másnaposság is hajlamosít arra, hogy az emberek negatívabban értelmezzék a világot. Ennek eredményeképpen a másnaposság fokozhatja ezt a negatív előítéletet, és egyesek rosszabbul érzik magukat, mint mások.
Megküzdési mechanizmusok
Lehetséges, hogy annak, ahogyan megbirkózunk a kedvezőtlen helyzetekkel, hátterében áll a másnapos tapasztalatok változatossága.
A fájdalom katasztrofizálása arra utal, hogy egy személy milyen mértékben hangsúlyozza a fájdalom negatív élményét. A kutatások szerint a fájdalom katasztrofizálásban magas pontszámmal rendelkező emberek súlyosabb másnaposságról számolnak be, ami arra utal, hogy a negatív tünetekre összpontosítanak, és esetleg felerősítik azokat.
Más tanulmányokból az is kiderült, hogy azok az emberek, akik hajlamosak úgy megbirkózni a problémáikkal, hogy figyelmen kívül hagyják vagy tagadják azokat, rosszabb másnaposságot tapasztalnak általában. Az érzelemszabályozás egy másik kulcsfontosságú pszichológiai mechanizmus, amely az érzelmi élmények hatékony kezelésével és az azokra való reagálással segíti a nehéz helyzetek kezelését.
Bár a másnapos emberek beszámolói szerint nehezebben tudják szabályozni az érzelmeiket, ez nem feltétlenül van így. A kutatások szerint a résztvevők ugyanúgy képesek kontrollálni az érzelmi reakcióikat, mint azok, akik nem voltak másnaposak.
Ez azt jelentheti, hogy az emberek könnyebb (de kevésbé hatékony) szabályozási stratégiákat választanak másnaposság idején, például a bűntudat vagy a szégyenérzet elkerülését. Ezt még nem sikerült azonban megállapítani.
Bár a kutatók azonosítottak néhány, a másnaposság általános tüneteit lehetségesen enyhítő természetes vegyületet, további kutatásokra van szükség annak megállapítására, hogy ezek javasoltak-e kezelésre. Egy tanulmány azonban azt sugallja, hogy a diákok által a másnaposság nyomorúságával való megbirkózásra általánosan használt stratégia, a közös szenvedés és a tapasztalatokon való összekapcsolódás, segíthet a másnaposság negatív érzelmi hatásainak legalább egy részének enyhítésében.
Nyitókép: Shutterstock
