Mi történik, ha meghal a királynő?

Nagy-Britannia és II. Erzsébet szinte egymás szinonimái – nem tudjuk elképzelni egyiket a másik nélkül. Nem csoda, hiszen a 95 éves királynő 70 éve a trónon van, és egyszerűen nem tudjuk elképzelni, hogy valamikor nem ő áll majd a monarchia élén.

Beiktatása előtt sofőrként dolgozott a második világháborúban, majd uralkodása alatt "elfogyasztott" 13 brit miniszterelnököt és 13 amerikai elnököt, 53 országot vezetett a Nemzetközösség élén, 4 gyermeke, 8 unokája és 12 dédunokája született, miközben egész életét a haza szolgálatának szentelte, ahogy azt fiatal korának ikonikus rádióbeszédében megígérte.

Először 2017-ben kondultak meg a vészharangok, miután Fülöp herceg visszavonult a nyilvános feladataitól – ez egy jelzés volt, hogy bizony ők sem fogják tudni örökké folytatni a munkájukat. Majd jött a koronavírus és Fülöp herceg halála, és a királynőért egyre többen aggódnak. A hétvégén bejelentette a Buckingham-palota, amiről azt gondoltuk, hogy talán már nem kerül sor: fia, Charles után a szabályok betartása és az oltások ellenére is elkapta a koronavírust. A közlemény szerint enyhe, megfázásos tüneteket produkál, a "London Bridge-terv" mint a veszélyhelyzetekben mindig, most is készenlétbe helyeződik.

De mi is ez a protokoll?

Ha a királynő örökre lecsukja a szemeit, akkor hangzik el a hírhedt "London Bridge is down" – ami a királynő halálának megerősítését és a vészprotokoll beindításának kezdetét jelenti. Ez tulajdonképp egy rendkívül részletes terv, melyet II. Erzsébet is jóvá hagyott, hogy pontosan mi történjen a halála után. Ezzel egyfelől biztosítja, hogy minden úgy legyen, ahogy azt ő kívánta, másrészt pedig leveszi a szerettei és beosztottjai válláról a terhet, hiszen ilyen érzelmileg terhelt helyzetben nagyon nehéz mindenre gondolni. Márpedig egy uralkodó halálakor sokkal több a teendő, és az angol etikett is tele van szigorú előírásokkal, és árgus szemekkel figyeli majd a sajtó, hogy minden ennek megfelelően zajlik-e. Világszerte szokás ez az arisztokraták és előkelőségek közt, hát még a hagyományokra igen kényes angoloknál. Winston Churchill is készített ilyen tervet úgy hat évvel a tényleges halála előtt, és az "Operation Hope Not" nevet adta neki, mintha csak egy katonai hadműveletről lenne szó. A London Bridge-et először a 60-as évek elején kezdték kidolgozni, az apróbb részleteket pedig az ezredforduló óta folyamatosan finomítják, és az egyes részeket újraírják. Amire szükség is van, hiszen gondoljunk bele, már csak a telekommunikációs csatornák is hogy megváltoztak 2000 óta is, a 60-as évek tervei pedig egyenesen használhatatlanok lennének ma már.

Amikor megtörténik

Az utolsó órákban minden bizonnyal a királynővel lesz a családja és orvosai is. A csapatot az Erzsébet által kiválasztott főorvosa, Professor Huw Thomas vezeti majd. Ő dönti el, ki mehet be a betegszobába, és azt is, hogy milyen információk juthatnak el az aggódó néphez.

"A Király élete békésen közelít annak vége felé" – jelentette Lord Dawson, a király orvosa a palotából VI. György király végnapján. Nem sokkal ezután morfiumot és kokaint fecskendezett a király ereibe, hogy megkönnyítse a tüdőrákban haldokló férfi szenvedését. Azt beszélik, azért is végezte el időben a feladatát Lord Dawson, hogy György halála illő módon a másnap reggeli újságban jelenhessen meg, amit pedig éjfélkor kezdtek nyomtatni. Az akkor még létező esti újság ugye nem volt uralkodóhoz méltó.

Miután lecsukták a királynő szemeit, Károly lesz a király, testvérei pedig kezet csókolnak neki.

A halálhírt Sir Christopher Geidt, a királynő személyi titkára fogja bejelenteni. György halálakor is kódnevet használtak: ő volt a “Hyde Park Corner”, azért, hogy a telefonközpontban a kezelők ne találják ki idejekorán, hogy mi történt. Az Anyakirálynő "Tay Bridge volt", Erzsébet pedig hasonló célokból a "London Bridge" fedőnevet kapta. A miniszterelnököt felkeltik, ha éjszaka van, és elhangzik a baljós "London Bridge is down" mondat, amiből mindenki egyből tudja majd, mi történt. Ezután a többi 15 országot értesítik először, ahol szintén a királynő a hivatalos államfő, majd a Nemzetközösség további 36 államát. Ezután szép lassan elterjed a világon is a hír, és mindenki elkezdi a gyászszalagját keresni, mely szigorúan három és egynegyed inch széles, és a bal karra kell rögzíteni.

A régi időkben a családban történt halál hírének első közlése a BBC televízió feladata volt, már azonban ez a monopólium elhalványodott. Ezzel egyidőben egy gyászruhás inas sétál oda a Buckingham palota kapujához, és kitűz egy fekete szegélyes gyászjelentőt, ami azonnal megjelenik a palota weboldalán is. A nagyobb híroldalak persze már most fel vannak készülve mindenre, a Guardian legfontosabb, a királynőről szóló visszaemlékezései a mendemondák szerint a főszerkesztő falára vannak kitűzve,

a The Times pedig állítólag 11 napnyi tartalommal készült előre erre az eshetőségre.

A brit rádióadók egytől egyig beszereltek egy kék lámpát nemzeti katasztrófák esetére, mely akkor kezd villogni, ha baj van, innen tudja az összes DJ és műsorvezető, hogy hamarosan érkezik a bejelentés, addig pedig valami szomorú és visszafogott zenét kell játszaniuk. A tévék műsorvezetői pedig azonnal fekete öltönyt és fekete nyakkendőt húznak, amikor megszakítják az aktuális műsort és közlik a halált.

Ez olyan pillanat lesz, amire a ma élő generációk még hosszú évtizedekig emlékezni fognak, hogy hol voltak, amikor hallották a hírt.

Arra nézvést it több különböző forgatókönyv van, hogy hol hal meg a királynő. Ha külföldön, a királyi gép repül el érte, egy meghatározott márkájú koporsóval a fedélzetén. Annak is nagy az esélye, hogy Sandringhamben, a norfolki birtokon ér véget az élete – ekkor is Londonba szállítják a egy-két napon belül. A legbonyolultabb helyzet akkor alakulhat ki, ha a skóciai Balmoralban éri a halál, ekkor ugyanis egy sor bonyolult skót rituálé is bekerül a képbe. Az azonban mindegyik verziónál közös pont, hogy a teste előbb-utóbb a Buckingham-palota tróntermébe kerül, ahol az is meg van határozva, milyen berendezési tárgyak közt fog feküdni, és pontosan hány és milyen díszegyenruhás katona őrzi majd.

Édesanyja halálának estéjén fogja Károly, az új király első hivatalos beszédét intézni a népéhez, és hivatalosan másnap 11 órakor esküszik fel királyként és az anglikán egyház első embereként III. Károly néven.

A temetés

Ugyan Fülöp herceg temetése a pandémia miatt teljesen más volt (csupán 30 fő vehetett részt rajta), a magasrangú családtagok végső búcsúztatása nagyjából hasonló forgatókönyv mentén zajlik, bár előre készülnek a palotában pontos tervekkel is. Diana hercegné halála meglepetésként ért mindenkit, itt az anyakirálynő (aki ekkor még élt) halálának idejére felvázolt programot vették elő és módosították némileg. Ezekhez képest azonban teljesen más szintet képvisel az uralkodó halála, hatása monumentális lesz az egész országra nézve. A parlamentet bezárják, az emberek hazamennek a munkából és az iskolából. A temetés felelőse Norfolk mindenkori hercege (most a 18. herceg él épp), ugyanis már az 1600-as évek óta övék a királyi temetések megrendezésének felelőssége és tisztje. A nagyobb döntéseket azonban az új királynak is jóvá kell hagynia, majd pontosan kilenc nap elteltével eltemetik a királynőt.

A történészek szerint Winston Churchill 1965-ös halálakor emlegették azt az emberek, hogy ezzel vége Nagy-Britanniának mint erős tényezőnek, a világot befolyásoló hatalomnak, de a szakértők úgy gondolják, ez a történelmi korszak II. Erzsébet halálával fog igazán lezárulni.

Utána pedig kezdődhet az ország gyászmunkája, hogy feldolgozzák ennek a hatalmas hatalomnak és összetartó erőnek az eltűnését, és szembe nézzenek, milyen is lesz az ország monarchiához való hozzáállása

Nyitókép: GettyImages