A gyerekek nagyjából kétéves koruk elején új korszakba lépnek, melyben nehezebb kezelni az érzelmi kitöréseiket és megérteni azok mögöttes jelentését. A szakértők régóta vizsgálják ezt az életkori sajátosságot, így azt is tudják, milyen módszerrel lehet legjobban megoldani a nehéz szituációkat.
Korábbi években végzett tanulmányok szerint a 18-24 hónapos korban lévő kicsik 87 százalékánál, a 30-36 közöttiek 91 százalékánál, míg a 42-48 hónaposok több mint felénél fordul elő hiszti, gyakran napi rendszerességgel. Ennek oka, hogy a gyerekek az adott életkorban egy kezdeti fejlődési ponton esnek át, melyben saját határaikat kezdik feszegetni otthon, valamint közvetlen környezetükben. Emellett olyan új és intenzív érzésekkel kell állandóan megbirkózniuk, mint a félelem, a düh, a frusztráció és a szomorúság.
A kutatók folyamatosan vizsgálják ezeket a terheket, melyek a kicsikre zúdulnak abban a korszakban. Bár egy teljesen normális folyamatról van szó, a szülők helyzetét gyakran megnehezítheti az új — legtöbbször kontrollálhatatlannak tűnő — állapot.
Az érzékeny és fogékony szülői gondoskodás egyik központi eleme, hogy az anyukák és apukák nem csak az aktuális viselkedésre összpontosítanak, hanem arra is, hogy milyen folyamatok mennek végbe ilyenkor gyermekükben. Ha a szülők megpróbálnak a kicsik fejébe látni, akkor valamilyen formában előre tudhatják, milyen reakcióra számíthatnak, és azt is, hogy ezeknek mi a legmegfelelőbb kezelési formájuk.
Miket érdemes ehhez fejben tartani?
1. Legyünk tisztában saját érzéseinkkel!
A dührohamokat nem kell magunkra venni, hiszen ezek olyan érzelmi reakció gyermekeinktől, melyeket nem gondolnak komolyan. Ha a saját érzéseinkkel tisztában vagyunk, és helyén tudjuk kezelni a történéseket, akkor a kicsik gondolatainak a megértésére tudunk koncentrálni.
2. Segítsünk gyermekeinknek az érzelmeik megértésében!
Fotó: Unsplash/Alexander Dummer
A gyerekeknek szükségük van a szüleikre, hogy a hirtelen rájuk zúduló gondolatokat és ingereket teljesen meg tudják érteni. Ilyenkor fontos, hogy hangsúlyozzuk nekik, hogy csupán egy átmeneti állapotról van szó, melyek közül a rossz érzések idővel elmúlnak. Hasonlóképp a boldogságot és az örömöt is meg kell tanítani nekik valamilyen formában.
3. Keressük a mögöttes okokat!
A hiszti egy kommunikációs eszköz, mellyel segítséget kérnek a gondolataik megértéséhez. Ezekben a helyzetekben lényeges megkeresni a kiindulási pontot, ami a veszekedéshez és a síráshoz vezetett. Ezzel a módszerrel nem csak felületes vigaszt tudunk nyújtani, hanem egy komplettebb megoldást is.
Mindezeket megfogadva, valamint következetes támogatással a kisgyermekek megtanulhatják elviselni a frusztrációt, valamint kontrollálni az erős érzéseket, és szavakat találhatnak arra, hogy kifejezzék, mi zajlik bennük.
Nyitókép: Unsplash/Caleb Woods
Forrás: ScienceAlert
