Az időjárás és az éghajlatváltozás kihathat a hangulatra és az energiára
Sokak hangulatát megkeserítheti az időjárás, sőt, az éghajlatváltozás is.
Ha sivatagi éghajlaton élünk, egy hűvös, szeles nap kellemes változatosságot nyújthat. Hasonlóképpen, a forró, párás nyári napok egyenesen nyomorúságosnak tűnhetnek, ha kerékpárral vagy gyalog megyünk munkába.
A személyes preferenciáknak is sok közük van ahhoz, hogy az időjárás hogyan hat ránk. Egy 497 kamasz és édesanyjuk bevonásával készült, 2011-ben végzett kutatás szerint az emberek általában négy kategória egyikébe esnek:
- A nyár szerelmesei: meleg és napos időben javul a hangulatuk
- Nyárgyűlölők: meleg és napos időben romlik a hangulatuk
- Esőgyűlölők: esős időben romlik a hangulatuk
- Nem érintett: nem befolyásolja különösebben a hangulatukat az időjárás.
Az egyéni különbségektől eltekintve az időjárás és az éghajlat néhány fő módon befolyásolja az embereket. Az alábbiakban bemutatjuk, hogyan befolyásolhatja az időjárás az érzelmeinket, kik lehetnek a legérzékenyebbek az időjárás változásaira, és hogyan hathat az éghajlatváltozás a mentális egészségre.
Az időjárás sokféleképpen befolyásolhatja a mentális egészséget:
1. Hangulat
A következő időjárási viszonyok a legtöbb ember számára alacsony és magas hangulattal járnak:
Rossz hangulat:
- alacsony hőmérséklet (10°C alatt) vagy magas hőmérséklet (21°C felett),
- magas páratartalom
- csapadék és köd
- közepes hőmérséklet (általában 10°C és 21°C között)
- magas légnyomás és tiszta égbolt
- napfény
2. Energia
Általában a hideg időjárás jelzi a szervezetünknek, hogy nyugalomba vonuljon és téli álmot aludjon, ami kevesebb energiát eredményez a téli hónapokban. A melegebb hőmérséklet fokozhatja az energiát és a hangulatot, de csak a 21 °C küszöbértékig. Ezt követően elfáradhatunk, és késztetést érezhet arra, hogy elmeneküljünk a meleg elől.
A napfény szintén hatással van az energiára: a fény azt üzeni a cirkadián órának, hogy maradjon ébren, a sötétség pedig azt üzeni az agynak, hogy ideje pihenni. Más szóval a hosszú, világos napok energiával tölthetnek fel. A rövid vagy felhős napokon azonban kevesebb fény ösztönöz minket az ébrenlétre, így a szokásosnál is álmosabbnak érezhetjük magunkat.
3. Stressz
Ha valaha is éreztünk már bizsergő, nyugtalanító érzést vihar előtt, akkor valószínűleg a szervezetünk érzékelte a légköri nyomás csökkenését. Egy 2019-es állatkísérlet szerint a légköri nyomás csökkenése aktiválhatja a felső vestibularis magot (SVN), az agynak azt a részét, amely az egyensúlyt és az érzékelést irányítja. Ez a tanulmány egereket érintett, de az embereknek is van SVN-jük.
A tanulmány szerzői szerint az SVN a vihar előtt felborzolhatja a szervezet stresszrendszerét, ami miatt idegesnek érezhetjük magunkat. A keringő stresszhormonok érzékennyé tehetik az idegvégződéseket is, ami lehet az oka annak, hogy egyeseknél a krónikus fájdalom fellángol, amikor alacsony a légnyomás.
A magas hőmérséklet szintén növelheti a stressz-szintet. Régebbi kutatások szerint az emberek a melegebb hónapokban ingerlékenyebbek, sőt agresszívebbek. A 2018-as kutatás a magasabb hőmérsékletet a fokozott nyugtalansággal és szorongással hozza összefüggésbe.
4. A világos gondolkodásra és megalapozott döntések hozására való képesség
A meleg, napos időjárás befolyásolhatja az agyműködést:
- fokozza a memóriát
- nyitottabbnak érezzük magunkat az új információk iránt
- javítja a figyelmetlenséget, ha ADHD-sak vagyunk.
A meleg időjárás hajlamosabbá teszi az embereket a pénzügyi kockázatokkal szembeni toleranciára is. Ha úgy érezzük, hogy a melegebb hónapokban több impulzív befektetést vagy vásárlást hajtunk végre, az időjárás lehet az egyik oka ennek.
Ezek a hatások azonban csak akkor jelentkeznek, ha ténylegesen kimegyünk a szabadba. Ha egyszerűen csak kinézünk az ablakon egy napsütéses napon, valószínűleg nem lesz nagy hatása.5. Öngyilkossági kockázat
Bizonyított, hogy tavasszal és kora nyáron nagyobb valószínűséggel kísérelnek meg öngyilkosságot, mint bármely más évszakban. A kutatók nem tudják pontosan, hogy miért alakul ki ez a minta, bár van néhány elméletük:
- A több napfény és napsugárzás a neurotranszmitterek szintjének változását idézheti elő.
- A gyorsan emelkedő hőmérséklet kiválthat egy hangulati epizódot, különösen a bipoláris zavarban szenvedőknél.
- A magas pollenkoncentráció gyulladást idézhet elő az agyban, és ronthatja a mentális tüneteket.
Bár az időjárási változások önmagukban valószínűleg nem késztetnek valakit öngyilkossági kísérletre, további kiváltó okként szolgálhatnak egy már veszélyeztetett személy számára.
Ki a legérzékenyebb az időjárás változásaira?
Sok ember számára az időjárás csak jelentéktelen hatással van a mentális és fizikai egészségre. A meteoropátiával élő emberek 30%-ának azonban az időjárás változása olyan tüneteket okozhat, mint:- ingerlékenység
- migrén
- álmatlanság
- koncentrációs zavarok
- fájdalom a régi hegek vagy sérülések körül
Ezek a tünetek megszűnnek, ha az időjárás javul.
A meteoropátia leggyakrabban a következőket érinti:
- nők
- idősebb felnőttek
- magas neurotikus személyiségjegyekkel rendelkező emberek
- akiknek diagnosztizált hangulatzavaruk van
A meteoropátia önmagában nem diagnózis, de súlyosbíthatja a hangulati tüneteket.
Az időjárásnak is elismert szerepe van a következő körülményekben:
Szezonális depresszió
A szezonális mintázatú major depressziós zavar (MDD), amelyet szezonális affektív zavar (SAD) néven ismerhetünk, olyan depressziós tünetekre utal, amelyek csak az év bizonyos időszakaiban jelentkeznek.
A legtöbb ilyen típusú depresszióban szenvedő ember az őszi és téli hónapokban olyan tüneteket tapasztal, mint a szomorúság, az álmosság és a fokozott étvágy, de tavasszal és nyáron nincsenek tünetei.
Néhány szezonális depresszióban szenvedő embernél azonban a tünetek ellenkező mintát követnek: a tavaszi és nyári meleg, napos időjárás kiváltja a depressziós tüneteket, a hidegebb téli hónapok pedig enyhülést hoznak. A tavaszi vagy nyári depresszió tünetei közé tartozhat a nyugtalanság, az álmatlanság és a rossz étvágy, valamint a rossz hangulat.
Major depresszió
A súlyos vagy major depresszió az év bármely szakában előfordulhat, a tünetek azonban gyakrabban jelentkezhetnek a hűvösebb időjárás alatt. Egy kelet-európai tanulmány szerint, amelyben közel 7000 résztvevő vett részt, nagyobb valószínűséggel jelentkeznek depressziós tünetek:- novemberben vagy decemberben
- amikor a hőmérséklet 0°C alá csökken
- amikor a szél sebessége nagyobb, mint az előző napokon
- ha az elmúlt 2 napban havazott
Bipoláris zavar
A bipoláris zavarban szenvedők közül körülbelül minden negyedik ember számol be szezonális mintázatról a hangulati tüneteiben. Úgy tűnik, hogy a hőmérséklet a legfontosabb kapcsolat a szezonalitás és a bipoláris tünetek között.
Bár a tanulmányok eredményei eltérőek, van némi általános konszenzus: a depressziós epizódok gyakrabban fordulnak elő télen, a mániás epizódok pedig gyakrabban tavasszal és nyáron.
A 2020-as kutatás arra is utal, hogy a bipoláris zavarban szenvedők közül azok, akiknek a kórtörténetében már volt öngyilkossági kísérlet, hajlamosabbak az időjárásra való érzékenységre és súlyosabb meteorológiai tünetekre. A nagyobb számú öngyilkossági kísérlettel rendelkező résztvevők magasabb pontszámot értek el a meteoropátiát vizsgáló teszteken.
Az éghajlatváltozás hatása
A szélsőséges időjárás szinte mindenkit érint, nem csak a meteoropátiára hajlamos embereket. Egy 2016-os tanulmány szerint a 21 °C feletti hőmérséklet:
- csökkentheti a kívánatos érzelmeket, például az örömöt
- növelheti a nemkívánatos érzelmeket, például a dühöt
- hozzájárulhat a fáradtsághoz
A tanulmány megállapította, hogy az enyhe és a zord éghajlaton élő egyének nagyjából ugyanúgy reagáltak a hőhatásra. Másképp fogalmazva, mivel az éghajlatváltozás minden évben növeli a forró napok számát az Egyesült Államokban, egy hűvösebb államba költözés valószínűleg nem fog megvédeni minket.
Egy 2017-es kutatás szintén összekapcsolta az éghajlatváltozás okozta hőmérséklet-emelkedést az erőszak növekvő szintjével világszerte. Ahogy a hőmérséklet melegszik, úgy nő a stressz, az impulzivitás és az agresszió. Az aszályok és a terméshiány szintén nagyobb versenyt okozhatnak az erőforrásokért.
Hogyan lehet megbirkózni?
Az időjárást nem tudjuk megváltoztatni, de lépéseket tehetünk a közérzetünkre gyakorolt hatásainak enyhítésére.
Ha azt gyanítjuk, hogy érzékenyek lehetünk az időjárás változásaira, fontoljuk meg az alábbi tippeket:
- Vezessünk hangulatnaplót, hogy nyomon követhessük, hogyan hatnak ránk a különböző időjárási viszonyok
- Figyeljük az időjárás-előrejelzést, hogy a nehéz napokra stresszmentes időbeosztást készíthessünk
- Maradjunk beltérben zord időjárás esetén.
Ha otthonunkban nincs fűtés vagy légkondicionáló, érdemes felkeresnünk a legközelebbi sürgősségi melegedő- vagy hűtési központot. A meteorpanasz jellemzően legfeljebb néhány napig tart, és megszűnik, amint az időjárás javul. Ezek a tünetek bosszantónak vagy kellemetlennek érezhetők, de általában nem siklatják ki teljesen a mindennapi rutint.
Ennek ellenére sosem árt felkeresni egy egészségügyi szakembert, ha úgy tűnik, hogy az időjárás folyamatosan befolyásolja a hangulatunkat. Ők segíthetnek kizárni a háttérben meghúzódó betegségeket, és további útmutatást adhatnak a kezelési lehetőségekről.
Nyitókép: Shutterstock
