Először kapott nevet egy hőhullám - miért fontos ez nagyon?
Az új törekvés célja, hogy felhívják a lakosság figyelmét a szélsőséges hőmérsékletekre, és figyelmeztessék őket a veszélyekre – mondta az USA Today-nek José María Martín Olalla, a Sevillai Egyetem kondenzált anyagokkal foglalkozó fizika tanszékének docense.
A hurrikánok már régóta kapnak emberi neveket, és 2012-ben az Egyesült Államokban kialakult egy nem hivatalos gyakorlat, hogy a téli viharoknak beceneveket adnak. De a Zoe elnevezésű hőhullám az első, amelyik nevet kapott, számol be róla a ScienceAlert.
A név a proMETEO Sevilla projekt erőfeszítése, amely a washingtoni székhelyű Atlantic Council kutatóközpont és nonprofit szervezet, az Adrienne Arsht-Rockefeller Foundation Resilience Center kezdeményezésére jött létre.
Sevilla a kísérleti helyszíne a projektnek, amelynek célja, hogy felhívja a közvélemény figyelmét a szélsőséges hőségre, és a hőhullámok veszélyeinek csökkentésére irányuló erőfeszítések mellett érveljen.
A hőhullámok nem csak a forró napokra korlátozódnak. A spanyol állami meteorológiai ügynökség (AEMET) meghatározása szerint olyan, legalább három egymást követő napból álló epizódok, amelyek során az időjárási állomások legalább 10 százaléka a 95. percentilis feletti maximumhőmérsékletet regisztrál 1971 és 2000 között július-augusztusban.
Az Egyesült Államokban nincs egységes definíciója a hőhullámnak, de a Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) legalább két olyan napot határoz meg, amikor a napi minimumhőmérséklet – a páratartalomtól megtisztítva – meghaladja a 85. percentilis értékét július és augusztus hónapokban 1981 és 2010 között.
A hőhullámok veszélyesek lehetnek, különösen a veszélyeztetett népességcsoportok, például az idősek és a szabadban fizikai munkát végző emberek számára. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2018-as számításai szerint 2000 és 2016 között évente 125 millióval nőtt a szélsőséges hőségnek kitett emberek száma.
Júliusban Angliában a feljegyzések szerint először fordult elő, hogy a hőmérséklet meghaladta a 40 Celsius-fokot. Ez a hőfok halálos lehet, különösen azokban a régiókban, ahol nincs légkondicionáló vagy olyan épületekben, amelyeket úgy építettek, hogy megbirkózzanak a magas hőmérséklettel.
Az Egyesült Államokban is tapasztalhatók szélsőséges hőséggel járó időszakok, ahogy az éghajlat változik. Augusztus 15-én a First Street Foundation nonprofit szervezet jelentést tett közzé, amelyben kiemeli, hogy a következő évtizedekben hol fog várhatóan gyakoribbá válni a szélsőséges hőség.
Modellezésük szerint a mély déli részen, Dél-Arizonában és Dél- és Közép-Kaliforniában lesznek a legszélsőségesebb változások. A floridai Miami-Dade megyében például 2053-ra a mai 7 naphoz képest valószínűleg 34 napon lesz 39,4 Celsius-fok feletti hőmérséklet.
Nyitókép: Shutterstock
