Az iskolázottság védi a beleket, nem csak okosabbá tesz
A kutatás ugyanannak a kutatócsoportnak néhány tagja által végzett korábbi tanulmányra épül, amely genetikai összefüggést tárt fel az Alzheimer-kór (amelyben a kognitív funkciók összeomlanak) és a gyomor-bélrendszeri egészségügyi problémák között.
„A bélrendszeri rendellenességek és az Alzheimer-kór nemcsak közös genetikai hajlamot mutathatnak, hanem az iskolai végzettséget alátámasztó genetikai eltérések is hasonlóan befolyásolhatják őket”
– mondta Simon Laws genetikus, az ausztráliai Edith Cowan Egyetem munkatársa a ScienceAlertnek.
A kutatócsoport 766 345 ember adatait gyűjtötte össze, akik részt vettek az Alzheimer-kór, bizonyos kognitív tulajdonságok és egy sor bélrendszeri rendellenesség közötti összefüggéseket vizsgáló, genom-széles körű asszociációs vizsgálatokban.
Ezek a bélbetegségek közé tartozott a peptikus fekélybetegség (PUD), a gyomor- és nyombélgyulladás, a gastrooesophagealis refluxbetegség (GERD), az irritábilis bél szindróma, a divertikulózis és a gyulladásos bélbetegség (IBD).
Az elemzésből kiderült, hogy a kognitív jellemzők és a bélrendszeri rendellenességek többsége között erős és rendkívül szignifikáns fordított globális genetikai korreláció áll fenn, az IBD esetében azonban erről nincs szó.
A kutatók szerint ez a kapcsolat a genom bizonyos részein jelentkező hatásoktól függhet. A génalapú elemzés szintén jelentős genetikai átfedést talált a kognitív vonások és az Alzheimer-kór, valamint a gyomor-bélrendszeri rendellenességek között.
Ez a kapcsolat akár viszonylag közvetlen is lehet. Az úgynevezett Mendel-féle véletlenszerűség-elemzés alkalmazásával a kutatók kimutatták, hogy nagy valószínűséggel olyan tényezők, mint az iskolázottság és a magasabb intelligencia, csökkentik bizonyos bélrendszeri rendellenességek kockázatát. Sőt, a csapat arra is talált némi bizonyítékot, hogy a GERD több tulajdonság, köztük az intelligencia és az iskolai végzettség tekintetében is kognitív hanyatlást okozott. Ez a bél-agy kapcsolat valóban kétirányú lehet.
„A GERD a kognitív zavarok kockázati tényezője lehet, ezért fontos, hogy az egészségügyi dolgozók keressék a kognitív zavarok jeleit vagy tüneteit a bélrendszeri rendellenességgel jelentkező betegeknél”
– mondta el Emmanuel Adewuyi genetikus, az Edith Cowan Egyetem munkatársa.
Számos korábbi tanulmányt láthattunk, amelyek a bél-agy tengellyel és annak kezelésével foglalkoztak. Például az egészséges ételek fogyasztása potenciálisan csökkentheti az agy stressz-szintjét, ha az étrendet megfelelően kezeljük.
Hogy pontosan hogyan alakulnak ki ezek a kapcsolatok, még nem világos, de úgy tűnik, hogy az agyunk és az emésztőrendszerünk közötti kapcsolat az egyik legerősebbnek tűnik, és a lánc egyik végén jelentkező problémák a másik végén is problémákhoz vezethetnek.
A kutatók szerint a kutatás megállapításai befolyásolhatják a kormányzati politikát: az adatok azt mutatják, hogy a jobb iskolázottsági szint és a kognitív gondolkodás valamilyen módon befolyásolja a bélrendszeri problémák kialakulásának esélyét.
„Az eredmények alátámasztják az oktatást, mint a bélrendszeri rendellenességek kockázatának csökkentésére szolgáló lehetséges utat, például a magasabb iskolai végzettség vagy az iskoláztatás hosszának lehetséges növelése révén. Így az iskolai végzettség növelésére vagy a kognitív képzésre irányuló szakpolitikai erőfeszítések hozzájárulhatnak a magasabb intelligenciaszinthez, ami jobb egészségügyi eredményekhez vezethet, beleértve a bélrendszeri rendellenességek kockázatának csökkenését is”
– fogalmazott Adewuyi.
Nyitókép: Shutterstock
