Ez az érzés a memóriavesztés korai jele
A korai életkorban jelentkező depressziós epizódok összefüggnek a későbbi memóriavesztéssel – derül ki egy kutatásból. A 20-as, 30-as és 40-es éveikben depresszióval és szorongással küzdő embereknél 50-es éveikben hajlamosak memóriaproblémák kialakulására.
A tanulmány szerint a depresszió későbbi életkorban demenciához vezethet, derül ki a PsyBlog cikkéből.
A depresszió és a szorongás kezelése fiatal felnőttkorban segíthet csökkenteni a memóriaproblémákat és a demencia kockázatát. Az olyan módszerek, mint a meditáció, a testmozgás és az erős kapcsolatok fenntartása mind segíthetnek.
„Azt találtuk, hogy minél több depressziós epizódot élnek át az emberek felnőttkorukban, annál nagyobb a kognitív károsodás kockázata későbbi életük során. Ez a megállapítás rávilágít a depresszió hatékony kezelésének fontosságára, hogy megelőzzük a hosszú távú negatív kimenetelű, visszatérő mentális egészségügyi problémák kialakulását”
– mondta el Dr. Darya Gaysina, a tanulmány társszerzője.
A következtetések egy olyan tanulmányból származnak, amely több mint 18 000 1958-ban született csecsemőt követett nyomon, akiket felnőttkorukig követtek.
Az eredmények azt mutatták, hogy minél több mentális egészségügyi problémával küzdöttek az emberek korán, annál nagyobbak voltak a későbbi életükben a memóriaproblémáik. Egyetlen depressziós vagy szorongásos epizódnak később alig volt hatása. Azonban két vagy három epizód a 20-as, 30-as vagy 40-es éveikben összefüggött az 50-es évekbeli rosszabb memóriafunkciókkal.
„Korábbi kutatásokból tudtuk, hogy a felnőttkor közepén és a késő felnőttkorban tapasztalt depressziós tünetek előre jelzik az agyi funkciók későbbi életkorban bekövetkező romlását, de meglepődtünk, hogy a felnőttkor három évtizedén át tartó tartós depressziós tünetek mennyire egyértelműen a középkorban bekövetkező rosszabb memóriafunkciók fontos előrejelzői.
...ez a kutatás ébresztőnek kell lennie, hogy tegyünk meg mindent a mentális egészségünk védelme érdekében, például tartsunk fenn erős kapcsolatokat a barátainkkal és a családunkkal, kezdjünk el testmozgást vagy gyakoroljunk tudatossági meditációt - mindezek bizonyítottan javítják a mentális egészséget”
– mondta Amber John, a tanulmány első szerzője.
Nyitókép: Shutterstock