A központi alapemlék fogalma a 2015-ös Agymanók filmből vált ismertté. Az elmélet szerint minden embernek van öt fiatalkori emléke, melyek a személyiség kialakításáért felelősek. Mennyi igazság van emögött? Meg tudjuk választani ezeket az emlékeket? Mit árulnak el rólunk?
Az utóbbi időben nagyon népszerűek lettek a központi emlékekkel foglalkozó bejegyzések a közösségi médiában. Az ilyen témájú videókból általában erőteljes nosztalgikus hangulat árad, a felhasználók pedig olyan történeteket osztanak meg, melyek szerintük nagy szerepet játszottak a jellemfejlődésükben.
Bár az emlékeink valóban fontosok az egészséges énkép felépítéséhez, a ScienceAlert cikkében rámutatnak arra, hogy az elmélet öt szempontból is hibás.
1. Nem csak öt alapemlékünk van
Az önmagunkkal és az életünkkel kapcsolatos emlékeket a hosszú távú memóriánkban őrizzük. Ennek nincsen behatárolható kapacitása, így a rengeteg emlék közül valószínűleg nem csak öt olyan van, melyek a hozzájárultak a személyiségünkhöz. A visszaemlékezések bizonyos helyzetekben vállnak hasznunkra, hogy megfontoltabb döntéseket hozzunk a jövő kérdéseivel kapcsolatban.
Ennek értelmében eltérő helyzetekben más emlékeinket nevezhetjük meg a legfontosabbaknak.
2. Személyiségünket nem ezek határozzák meg
Pszichológusok szerint az önéletrajzi emlékeinknek három fő funkciója van. Egyrészről múltbeli tapasztalataink miatt tudjuk, hogy kik vagyunk. Emellett a történeteink elmesélése segít szocializálódni és kötődni másokhoz, valamint tanulságokat tudunk leszűrni belőlük. Néhány emlékünk valóban fontos lehet az identitásunk szempontjából, viszont az alapul szolgáló személyiségjegyek stabilabbak ennél.
3. Nem a gyermekkori emlékeink a legerősebbek
Fotó: Unsplash/Laura Fuhrman
Az ember nem feltétlen emlékszik kristálytisztán a gyermekkorára. Főleg elmosódott emlékek és másoktól hallott sztorikból áll annak az időszak a leírása. A legfontosabb történések általában fiatal felnőttként érnek minket, akkorra viszont a személyiség alapvető elemei már jelentkeznek. Persze nosztalgikus érzés kap el minket a régi életünk iránt, a mostani trend pedig valószínűleg ezt a hangulatot ragadja meg.
4. Nem tudjuk, mi válhat alapemlékké
A közösségi médiában felkapottá vált trend egy-egy boldog vagy emlékezetes eseményt hivatott megörökíteni, melyekről a felhasználók úgy érzik, hogy lényegesek lesznek a jövőben is. Az igazság viszont az, hogy ami az adott szitációban élethosszig tartó tapasztalatnak látszik, az lehet, hogy a jövőben csak egy boldog pillanatkép lesz. Ugyanez igaz fordítva is, hiszen egy apró mozdulathoz sokkal nagyobb jelentőség társulhat anélkül, hogy tudnánk róla.
5. Az alapemlékek nem pontosak
Az alapemlékek nem tisztábbak a többinél. Az emberi memória a fontosabb részleteket őrzi meg, majd a maradékot kipótolja érzelmekkel és más gondolatfoszlányokkal. Példaképp elég visszaemlékezni egy régi szerelmi kapcsolatra. A boldog emlékképet a szakítás után a szomorúság bővíti ki, így más oldalát kezdjük látni a helyzetnek, mint régen.
Miért hasznos ez az elmélet?
Bár sok szempontból hibás, a központi emlékek trendje megmutatja, milyen fontosok is a visszaemlékezések. Nem csak az identitásunk és jellemünk kifejlődésére adhatunk támpontokat általuk, hanem magunkról oszthatunk meg részleteket a segítségükkel beszélgetések során.
Nyitókép: Unsplash/ian dooley
