Az éghajlatváltozás súlyos következményeivel a legtöbben tisztában vannak és félik is őket. A folyamatosan érkező információk ellenére viszont van egy kevésbé katasztrófafilmbe illő hatás is, melyről kevesen beszélnek. A jövőben sokkal többször jelenhetnek meg a szivárvány színei az égen.
Ez persze nem azt jelenti, hogy a bizonyos helyeken megjelenő özönvízszerű áradások, valamint a más régiókban jelentkező szárazság mind másodlagosak lennének, viszont a tudósok szerint fontos odafigyelni az ilyen apróbb, kevesebb jelentőséggel bíró történésekre is. Az új tanulmány célja az volt, hogy rávilágítson az éghajlatunk folyamatos változásának ezen szegmenseire.
Az adatgyűjtéshez a tanulmány szerzői a Flickr fotómegosztó oldalon közzétett, szivárványokról készített képeket elemezték. A megjelölt helyszíneket rögzítették, majd a felhőtakaró méretét, a csapadák mennyiségét, illetve a napfény beesésének szögét vetették össze.
Összesen nagyjából 10 ezer fotót vizsgáltak meg ilyen szempontok alapján, majd a kinyert információk segítségével betanítottak egy modellt, mely előre jelezheti a globális éghajlat változását az elkövetkező években. Végeredményként megállapították, hogy a Föld szárazfölddel borított részeinek 21-34 százalékán kevesebb, míg a többi területen több lesz a látható szivárványok száma 2100-ra.
Fotó: Unsplash/David Brooke Martin
Emellett olyan pontosabb adatokat is le tudtak szűrni, melyek szerint főleg a kisebb népességgel rendelkező, nagyobb tengerszint feletti magasságon és szélességi fokon fekvő területeken lehet majd megfigyelni a legtöbb hatszínű ívet. Ilyen például a Tibeti-fennsík, viszont a szigetek is hasonlóan szerencsés helyzetbe kerülhetnek a jövőben.
Abba a kérdésbe nem mentek bele részletesen a kutatók, hogy a szivárványok gyakoriságának emelkedése milyen hatással lesz majd az emberek hozzáállására és az általános közérzetre.
„Az éghajlatváltozás a Földön élő emberiség tapasztalatainak minden aspektusán átható változásokat fog eredményezni. A környezetünk megfoghatatlan elemeiben — például a hangokban és a fényben — bekövetkező módosulások is részei ezeknek, és nagyobb figyelmet érdemelnek a kutatók részéről"
— olvashatjuk a ScienceAlert cikkében.
Nyitókép: Unsplash/Gerhard Kupfer
