Az ultrafeldolgozott élelmiszerek tönkreteszik a bolygót
Több mint 7000 ehető növényfaj létezik, amelyek élelmiszerként fogyaszthatók. Ma azonban a globális energiabevitel 90 százaléka 15 növényfajból származik, és a világ népességének több mint fele mindössze három gabonafélére támaszkodik: a rizsre, a búzára és a kukoricára.
A legfrissebb kutatások szerint valószínűleg nagy szerepet játszik ebben, a folyamatban lévő változásban az ultra-feldolgozott élelmiszerek térnyerése. Így ezen élelmiszerek fogyasztásának és előállításának csökkentése egyedülálló lehetőséget kínál egészségünk és az élelmiszerrendszer környezeti fenntarthatóságának javítására.
Az élelmiszerrendszer hatásai
A mezőgazdaság a környezeti változások egyik fő mozgatórugója, az összes üvegházhatású gázkibocsátás egyharmadáért és az édesvízfelhasználás mintegy 70 százalékáért felelős. Emellett a globális földterület 38 százalékát használja, és a biológiai sokféleség csökkenésének legnagyobb okozója.
Míg a kutatások rávilágítottak arra, hogy a túlzott kalóriát és állati eredetű termékeket tartalmazó nyugati étrendnek általában nagy környezeti hatásai vannak, az ultrafeldolgozott élelmiszerekhez is kapcsolódnak környezeti aggályok.
Ezeknek az élelmiszereknek az emberi egészségre gyakorolt hatásait jól leírták, de a környezeti befolyását kevésbé vették figyelembe. Ez meglepő, tekintve, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek a magas jövedelmű országokban az élelmiszerellátás meghatározó részét képezik (és az alacsony és közepes jövedelmű országokban is gyorsan nő az értékesítésük).
Egy, a brazilok által vezetett legújabb kutatás szerint az egyre inkább globalizált, ultrafeldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend a „hagyományos" élelmiszerek termesztésének, előállításának és fogyasztásának rovására megy.
Hogyan ismerhetjük fel az ultrafeldolgozott élelmiszereket
Ezek az élelmiszerek egy olyan csoportját képezik, melyet úgy határoznak meg, mint „többnyire kizárólag ipari felhasználású összetevőkből álló, ipari folyamatok sorozatából származó készítmények".
Ezek jellemzően kozmetikai adalékanyagokat és kevés vagy egyáltalán nem tartalmaznak teljes értékű élelmiszert. Olyan ételekként gondolhatunk rájuk, amelyeket a saját konyhánkban nehezen tudnánk előállítani. Ilyenek például az édességek, az üdítőitalok, a chipsek, az előre elkészített ételek és a gyorséttermi termékek.
Ezzel szemben állnak a „hagyományos" élelmiszerek, például a gyümölcsök, zöldségek, teljes kiőrlésű gabonafélék, tartósított hüvelyesek, tejtermékek és húskészítmények, amelyeket minimálisan feldolgoznak, vagy hagyományos feldolgozási módszerekkel készítenek.
A hagyományos feldolgozás, az olyan módszerek, mint az erjesztés, a konzerválás és a palackozás kulcsfontosságúak a (globális) élelmiszerbiztonság biztosítása szempontjából. Az ultra-feldolgozott élelmiszereket azonban az élelmiszerbiztonsághoz szükségesnél nagyobb mértékben dolgozzák fel.
Az ausztrálok körében különösen magas az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának aránya. Ezek az élelmiszerek az ausztrál felnőttek teljes energiabevitelének 39 százalékát teszik ki. Ez több, mint Belgiumban, Brazíliában, Kolumbiában, Indonéziában, Olaszországban, Malajziában, Mexikóban és Spanyolországban, de kevesebb, mint az Egyesült Államokban, ahol a felnőttek táplálékának 57,9 százalékát teszik ki.
A 2011-12-es ausztrál egészségügyi felmérés (az erről rendelkezésre álló legfrissebb országos adatok) elemzése szerint a kétéves és idősebb ausztrálok esetében a legtöbb napi élelmiszeradagot kitevő, ultrafeldolgozott élelmiszerek közé tartoztak a készételek, a gyorsételek, a sütemények, a zsemlék és torták, a gabonapelyhek, a gyümölcsitalok, a jeges tea és az édességek.
Mik a környezeti hatások?
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek is kevés növényfajra támaszkodnak, ami megterheli azt a környezetet, ahol ezeket az összetevőket termesztik. A kukorica, a búza, a szója és az olajos magvak (például a pálmaolaj) jó példák erre. Ezeket a növényeket azért választják az élelmiszer-gyártók, mert olcsón termeszthetők és nagy mennyiségben is előállíthatók.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek állati eredetű összetevői is olyan állatokból származnak, amelyek takarmányként ugyanazokat a növényeket használják fel.
A kényelmes és olcsó ultrafeldolgozott élelmiszerek elterjedése felváltotta a minimálisan feldolgozott, teljes értékű élelmiszerek széles választékát, beleértve a gyümölcsöket, zöldségeket, gabonaféléket, hüvelyeseket, húst és tejtermékeket. Ez csökkentette étrendünk minőségét és az élelmiszer-ellátás sokszínűségét.
Ausztráliában a 2019-es csomagolt élelmiszer- és italkínálatban a leggyakrabban használt összetevők a cukor (40,7 százalék), a búzaliszt (15,6 százalék), a növényi olaj (12,8 százalék) és a tej (11,0 százalék) voltak.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerekben használt egyes összetevők, például a kakaó, a cukor és egyes növényi olajok szintén erősen összefüggésbe hozhatók a biológiai sokféleség csökkenésével.
Mit lehet tenni?
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek környezeti hatása elkerülhető. Ezek az élelmiszerek nemcsak károsak, hanem az emberi táplálkozás szempontjából is szükségtelenek. Az ultrafeldolgozott élelmiszerekben gazdag étrend összefüggésbe hozható a rossz egészségügyi eredményekkel, többek között a szívbetegségekkel, a 2-es típusú cukorbetegséggel, az irritábilis bél szindrómával, a rákos megbetegedésekkel és a depresszióval.
Ennek ellensúlyozására az élelmiszertermelés erőforrásait világszerte át lehetne irányítani egészségesebb, kevésbé feldolgozott élelmiszerek előállítására. Például világszerte jelentős mennyiségű gabonafélét, búzát, kukoricát és rizst őrölnek finomított lisztekké, hogy finomított kenyereket, süteményeket, fánkokat és más pékárukat állítsanak elő. Ezeket át lehetne irányítani táplálóbb élelmiszerek, például teljes kiőrlésű kenyér vagy tészta előállítására. Ez hozzájárulna a globális élelmezésbiztonság javításához, és nagyobb ütközőt biztosítana a természeti katasztrófák és konfliktusok ellen a nagy termőfölddel rendelkező területeken.
Más környezeti erőforrásokat is meg lehetne takarítani bizonyos összetevők használatának teljes mellőzésével. Például a pálmaolaj iránti kereslet (amely a rendkívül feldolgozott élelmiszerek gyakori összetevője, és Délkelet-Ázsiában az erdőirtással jár együtt) jelentősen csökkenthető lenne azáltal, hogy a fogyasztók az egészségesebb élelmiszerek felé fordítanák preferenciáikat.
Az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztásának csökkentése az egyik módja annak, hogy csökkentsük a környezeti lábnyomunkat, miközben az egészségünket is javíthatjuk.
Nyitókép: Shutterstock / Fascinadora
