A cári birodalomhoz tartozó Varsóban született, Maria keresztnevét csak jóval később, Franciaországban változtatta Marie-ra.
Ateista apa és katolikus anya gyermekeként agnosztikus szabadgondolkodónak vallotta magát, abban hitt, hogy emberként nem tudhatjuk, létezik-e Isten.
Egyetemi diákévei alatt esténként órákat adott, hogy némi pénzhez jusson. Jóformán vajas kenyéren és teán élt.
Esküvőjén sötétkék ruhát viselt, melyben aztán évekig dolgozott a laboratóriumban.
Nászút gyanánt újdonsült férjével biciklitúrát tettek Franciaországban.
A Nobel-díj-bizottság kezdetben nem akarta felvenni a nevét a jelöltek listájára, férje, Pierre Curie azonban felhívta a figyelmüket Marie munkásságának jelentőségére, így 1903-ban neki is odaítélték a megosztott fizikai Nobel-díjat.
A rangos tudományos elismeréssel járó pénzjutalom egy részét lakásfelújításra fordították, a fennmaradó összeget pedig rászorulóknak adományozták.
Férje tragikus halála után átvette tanári állását a Sorbonne fizika tanszékén, így ő lett az egyetem első női professzora.
Ágya mellett, éjszakai fényforrásnak egy rádiummintát tartott.
Ő volt az első, aki munkásságával két Nobel-díjat is kiérdemelt, és mindmáig az egyetlen, aki két külön tudományágban.
Albert Einstein egy levelében hüllőknek nevezte Marie rosszakaróit.
Laboratóriumi jegyzőkönyvei a mai napig olyan erősen sugároznak, hogy kizárólag védőfelszerelésben lehet őket tanulmányozni.
- Ezért fontos a példaképek elismerése a tudományban - IN ›
- Kilenc tény az isteni Katharine Hepburn életéről - IN ›
- Marie Curie idézet - IN ›
- Karikó Katalint nyerte Glamour Women of the Year díját - IN ›
- Három nő, akik nagyban meghatározták a történelmet - IN ›
- Három legendás színésznő a klasszikus Hollywood aranykorából - IN ›
