Gyakori jelenség a dadogás, mégis nagyon keveset tudunk az eredetéről. Több lehetséges magyarázat közül jelenleg az a tudósok közmegállapodása, hogy több tényezőtől is függ, hogy valakinél kialakul-e ez a típusú beszédzavar. Mutatjuk, melyek ezek.
Világszerte több mint 80 millió ember szenved dadogástól, amely leginkább a beszéd folyékonyságát befolyásolja. A dadogó személyek hangokat, szótagokat vagy szavakat ismételgethetnek, nyújthatnak el vagy szakíthatnak meg. A dadogás legtöbbször szorongást idéz elő az illetőnél – főleg, ha társaságban kommunikálna.
A dadogás nagy gyakorisága ellenére a tudósok még mindig nem sokat tudnak arról, hogy mi okozza - legalábbis a legtöbb esetben. Nincs elég bizonyíték ahhoz, hogy véglegesen megmagyarázzuk a dadogás neurobiológiáját
– magyarázta Elina Tripoliti logopédus.
A kutatók között jelenleg az a konszenzus, hogy az állapotot valószínűleg tényezők keveréke okozza – beleértve a genetikát, az agy szerkezetének és működésének különbségeit, valamint az egyén környezetét.
Fotó: Shutterstock
A legtöbb érintettnél úgynevezett fejlődési dadogás figyelhető meg, amely először gyermekkorban, 2 és 5 éves kor között jelentkezik, de mindez 90%-ban még a felnőttkor elérése előtt megszűnik.
A dadogásnak ezt a formáját sokkal nehezebbnek bizonyult megmagyarázni, bár az évek során számos hipotézis született.
A tudósok szerint a fő ok genetikai lehet. Számos kisebb tanulmány kimutatta, hogy konkrét gének játszhatnak szerepet a dadogásban. Ezek közé tartoznak olyanok, amelyek részt vesznek a sejteken belüli anyagmozgásban vagy a dopamin nevű kémiai anyag agyi átvitelének szabályozásában.
Azt a tényt is rejtély övezi, hogy a férfiak körülbelül négyszer nagyobb valószínűséggel dadognak, mint a nők. Egy elmélet szerint emögött az állhat, hogy a nők valahogy ellenállóbbak a dadogás öröklődésével szemben, mint a férfiak.
A dadogók és a nem dadogók agyában észrevehetőek finom különbségek.
Ezek az eltérések az agy azon régióiban találhatók, amelyek a beszéd tervezéséért és kivitelezéséért felelősek, beleértve az alsó homlokgyrus és a bal oldali motoros kéreg.
Emellett egy 2024-es tanulmány kimutatta, hogy a dadogást kiválthatja egy olyan agyi neuronhálózat megzavarása, amely összeköti az amygdala, a putamen és a claustrumot. Az agy e három része részt vesz az érzelmek szabályozásában, a mozgások irányításában és az agy különböző részei közötti információátvitelben.
Tripoliti szerint azonban ez nem minden, ugyanis a dadogást környezeti tényezők is befolyásolhatják:
A család vagy a közeli barátok negatív reakciói szorongást kelthetnek a dadogás körül, ami súlyosbíthatja a tüneteket.
A tudósok már régóta dolgoznak egy dadogást csökkentő gyógyszer fejlesztésén, azonban még erre ugyanúgy várni kell, mint a jelenséget tisztázó pontos magyarázatokra.
Forrás: LiveScience
Nyitókép: Shutterstock
