A pincérek által legjobban utált hiba, amit ne kövessünk el egy étteremben sem
Bár jó eséllyel szinte mindannyian elkövettük már ezt az alapvetően ártalmatlannak tűnő étkezési szokást, amikor étteremben jártunk, a pincérek számára mégis rendkívül bosszantó. Mutatjuk, miről van szó, és hogyan kerüljük el legközelebb.
A Reader’s Digest nemrég szakértőket kérdezett arról, hogy az étterembe betérő vendégek mely szokásai a legrosszabbak. Egy egykori pincérnő, Stephanie S. arról számolt be, hogy szerinte nincs rosszabb annál, mint amikor egy vendég egyesével kér különböző dolgokat a pincérektől.
Ez különösen zavart, amikor még kezdő felszolgáló voltam, mert teljesen lelassította a munkát. Akkoriban úgy éreztem, mintha az emberek túl sokat akarnának, ami frusztrált. A vendég elvárásai és a felszolgálók kapacitása gyakran nincsenek összhangban, így ez gyakran inkább figyelmetlenséggé, mint rosszindulattá alakul át.
A szakmában ezt „one-timing”-nak hívják, vagyis amikor egy vendég többször is odahívja a pincért, és minden alkalommal csak egy újabb dolgot kér: egy plusz szalvétát, egy kis szószt, aztán citromot a vízhez, majd egy kanalat a leveshez, végül több jeget az italba, és így tovább. Egy-egy kérés önmagában teljesen jogos. De együtt már káoszt jelenthet.
A vendégek gyakran elfelejtenek mindent egyszerre kérni, a pincérek pedig nem mindig tudják előre, mire lesz szükség. Ha a vendég és a felszolgáló is kicsit előrelátóbb lenne, akkor elkerülhetnénk ezeket a felesleges köröket
– fejtette ki April O., egy texasi étterem felszolgálója. A valóság az, hogy ez nagyon gyakran megtörténik, így a felszolgálóknak gyakorlatilag bele kell ezt kalkulálniuk a napi rutinba.
Ez is a munkám része. És amikor már ötödször járok vissza ugyanahhoz az asztalhoz, próbálom emlékeztetni magam arra, hogy nem fair, ha dühös leszek valakire csak azért, mert azt kéri, hogy végezzem a munkámat
– mondta James L., egy kaliforniai fine dining étterem felszolgálója.
A one-timing a pincérek számára nagyon fárasztó. Ha egy pincér nyolc asztalt szolgál ki, és az egyik állandóan „csak még egy dolgot” kér, az felborítja az egész rendszert – különösen a legnagyobb forgalom idején. De nemcsak a logisztika miatt bosszantó, hanem emberileg is.
Amikor valaki folyamatosan újabb és újabb dolgokat kér, úgy érzem, mintha semmi nem számítana – se az időm, se a fáradtságom. Mintha nem ember lennék, hanem egy mozgó kiszolgálóállomás
– tette hozzá Sarah.
Legközelebb, amikor a felszolgáló megkérdezi, hogy „hozhatok még valamit?”, használjuk ki az alkalmat, és gondoljuk át gyorsan, mire lesz még szükségünk. Ha nagy társasággal (főleg nyolc fő fölött) vagy gyerekekkel érkezünk, készüljünk tudatosabban. A rendelés előtt kérdezzük végig a társaságot, hogy ki mit szeretne, és mondjuk el egyben, ha pedig tudjuk magunkról, hogy sok vizet iszunk, kérjünk rögtön két pohárral, vagy egy kancsóval. James L. úgy véli, hogy ha pedig mégis elfelejtünk valamit, semmi gond – mindannyian emberek vagyunk.
Ez a munkánk, nem véletlenül hívnak minket felszolgálóknak. De ha kicsit előre gondolkodnak a vendégek, az nekünk is óriási segítség
