Óriási exobolygót fedeztek fel, mely a valaha talált legnagyobb szuperföld lehet
Szakértők felfedeztek egy exobolygót, mely a jövőben választ adhat a bolygók kialakulásának rejtélyeire. Az égitest különlegességei közé tartozik a mérete, hiszen ez talán a legnagyobb eddig talált szuperföld. Mikre jöttek még rá az eddigi kutatások alapján?
A TOI-1075b nevű objektumot a TESS exobolygókereső rendszer használatával fedezték fel. Ennek a szerkezetnek a lényege, hogy távoli csillagok fényeit huzamos ideig megfigyeli, majd az apró és rendszeres változásokat feljegyzi. Amennyiben ezek más kritériumoknak is megfelelnek, akkor feltehetően egy — a fő csillaga körül keringő — bolygót talált.
A mostani planéta fő csillaga a TOI-1075. A feltételezett szuperföld sugara a kezdeti elméletek szerint hozzávetőlegesen 1,72-szerese lehet a Földének, keringési ideje pedig 14,5 óra. Folytatásképp a kutatók a gravitációs hatásokat kezdték szemügyre venni. Tudni illik az egymásra gyakorolt erők főként a csillag felé húzzák az exobolygót, viszont vannak kölcsönhatások is.
Minimális szinten a másik égitest is képes megingatni a csillagot, ez pedig egy fontos megfigyelési pont a témakörön belül. Ebben a metódusban a csillag fényének apró kilengéseit veszik figyelembe a műszerek. Amennyiben rendelkezésünkre áll a csillag tömege, akkor onnantól már a kölcsönhatások lemérése útján könnyen ki lehet következtetni a TOI-1075b-jét is.
A ScienceAlert cikkében leírták, hogy a csillag sugara nagyjából 60 százaléka a Napénak. Ebből adódott, hogy az exobolygó hozzávetőlegesen 9,95 földtömegű, sugara pedig a precízebb méréseket követően pontosan 1,791 földi sugár. Végezetül már csak a sűrűség kiszámítása maradt, ami 9,32 gramm köbcentiméterenként. Ez közel kétszerese a Földének
Egy kis videós ismertető az exobolygókról:
Az adatok alapján egy hidrogén-hélium légkörrel kellene rendelkeznie, azonban nem felel meg az ahhoz szükséges egyéb feltételeknek. Ez mindenképp egy figyelemre méltó tulajdonság, viszont továbbra is rejtély, hogy milyen lehet a légköre.
A tudósok feltételezései szerint könnyen lehet, hogy egyáltalán nincs is neki, és csak egy hatalmas szikladarabról van szó, ami méretei miatt képes keringeni a csillaga körül. Természetesen nem ez az egyetlen lehetséges magyarázat, hiszen olyan forgatókönyvet is felvázoltak, miszerint a bolygó annyira közel van a csillagjához, hogy felszínén egy magmaóceán képződhetett, amiből a kitörő gázok alkotják az atmoszférát.
Bár sok kérdés van még a témával kapcsolatban, hamarosan ezekre is választ kaphatunk. A James Webb űrteleszkóp egyik feladata, hogy a hasonló földszerű bolygókat részletekbe menően tanulmányozza, így ez a felfedezés a kutatási célpontjává vált.
Nyitókép: Shutterstock
