Így tehetünk a félretájékoztatás terjedése ellen
A félretájékoztatás pszichológiájával foglalkozó amerikai és nemzetközi szakértőkből álló testület által írt jelentés bemutatta azokat a folyamatokat, amelyek az embereket fogékonnyá teszik a félretájékoztatásra, valamint lehetséges megoldásokat kínált a félretájékoztatás elleni küzdelemre.
Az emberek nagyobb valószínűséggel hisznek a félretájékoztatásnak, ha az olyan csoportoktól származik, amelyekhez tartoznak, vagy ha hitelesnek ítélik a forrást, olvasható a Using Psychological Science to Understand and Fight Health Misinformation: An APA Consensus Statement (Pszichológiai tudományok felhasználása az egészségügyi félretájékoztatás megértéséhez és leküzdéséhez) című jelentésben.
A jelentés a félretájékoztatást úgy definiálja, mint minden olyan információ, amely bizonyíthatóan hamis vagy más módon félrevezető, függetlenül annak forrásától vagy szándékától.
A jelentés felvázolja a félretájékoztatás legfontosabb jellemzőit, többek között azt, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel hisznek az olyan hamis állításoknak, amelyek olyan érzelmekre apellálnak, mint a félelem és a felháborodás.
Emellett nagyobb valószínűséggel hisznek az olyan téves információknak is, melyek negatív színben tüntetik fel az általuk „másnak” tekintett csoportokat, valamint annak, minél többször ismétlik azt, még akkor is, ha az ellentmond az előzetes ismereteiknek.
A jelentésben a közösségi média olyan jellemzői is megtalálhatók, melyek elősegítik a félretájékoztatás gyors terjedését.
„A gyors közzététel és az egyenrangú megosztás lehetővé teszi a hétköznapi felhasználók számára, hogy az információkat gyorsan terjesszék nagy közönséghez, így a félretájékoztatás csak utólag (ha egyáltalán) ellenőrizhető. A visszhangkamrák összekötik és elszigetelik a hasonló nézeteket valló online közösségeket, ami elősegíti a valótlanságok terjedését és akadályozza a tényszerű helyreigazítások terjedését”
– áll a jelentésben.
Hozzáteszik, hogy így a legtöbb online félretájékoztatás a szuperterjesztők kis kisebbségétől származik, de a közösségi média felerősíti a hatókörüket és befolyásukat.
A jelentés szerint a félretájékoztatást két szinten lehet megállítani: rendszerszintű megközelítésekkel, például jogszabályok és technológiai szabványok segítségével, valamint az egyéni viselkedés megváltoztatására összpontosító egyéni megközelítések útján.
Ezek közé tartoznak:
- a tények ellenőrzése vagy leleplezése
- prebunking, azaz előcáfolás vagy megelőző figyelemfelhívás, amely megakadályozza, hogy az emberek bedőljenek a félretájékoztatásnak
- ösztönzés, például arra kérni az embereket, hogy mérlegeljék az információ pontosságát, mielőtt megosztják azt, vagy jutalmazni őket, hogy a lehető legpontosabbak legyenek
- hivatalos oktatás vagy közösségi felvilágosítás annak érdekében, hogy felhívják az emberek figyelmét az egészséges online viselkedésre és médiahasználatra.
A jelentésben belátják, hogy még sokat kell tanulni, ezért több kutatási finanszírozást és ágazati együttműködést javasol a félretájékoztatással kapcsolatos viselkedés megértése és a hibák kijavítására szolgáló eszközök létrehozása érdekében.
A jelentés nyolc lépést javasol a politikai döntéshozók, a tudósok, a média és a nyilvánosság számára, hogy segítsen megfékezni a félretájékoztatás terjedését és az egészségre, a jóllétre és a polgári életre jelentett kockázatokat:
- Kerüljük a félretájékoztatás helyreigazítás nélküli megismétlését.
- Működjünk együtt a közösségi médiavállalatokkal a káros félretájékoztatás terjedésének megértése és csökkentése érdekében.
- Használjunk félretájékoztatás-helyreigazítási stratégiákat olyan eszközökkel, amelyek már bizonyítottan elősegítik az egészséges viselkedést.
- Használjuk ki a megbízható forrásokat a félretájékoztatás ellensúlyozására és pontos egészségügyi információk nyújtására.
- Cáfoljuk meg a félretájékoztatást gyakran és ismételten, bizonyítékokon alapuló módszerekkel.
- A félretájékoztatás előzetes lebuktatása a fogékony célközönség beoltása érdekében a készségek és az ellenálló képesség korai életkortól történő fejlesztésével.Követeljünk adathozzáférést és átláthatóságot a közösségi médiavállalatoktól a félretájékoztatással kapcsolatos tudományos kutatásokhoz.
- Finanszírozzuk az egészségügyi félretájékoztatás pszichológiájával kapcsolatos alap- és transzlációs kutatásokat, beleértve az ellenük való védekezés módjait is.
(Phys)
Nyitókép: Shutterstock
