Görögország új intézkedésekkel próbálja kezelni a túlturizmus problémáját, miután az ország népszerű üdülőhelyei egyre nagyobb terhelésnek vannak kitéve. A cél nem a turisták elriasztása, hanem a fenntarthatóbb és kiegyensúlyozottabb turizmus kialakítása.

A mediterrán ország hosszú évek óta Európa egyik legkedveltebb nyári úti célja. Több ezer szigetével, hatalmas tengerpartjával és történelmi városaival turisták millióit vonzza minden évben. Az elmúlt időszakban azonban egyre látványosabbá váltak a túlzott turizmus negatív hatásai, ezért a görög kormány új fejlesztési szabályozást dolgozott ki.

A görög környezetvédelmi és turisztikai minisztérium egy úgynevezett „különleges térbeli keretrendszert” mutatott be, amely meghatározza, hogy az ország különböző régióiban milyen mértékű turisztikai fejlesztések valósulhatnak meg a jövőben.

A tervek szerint Görögország területeit öt kategóriába sorolják: nagy terhelésű térségek, fejlődési lehetőséggel rendelkező régiók, különleges státuszú területek, szigeti úti célok és szárazföldi régiók.

Az egyes kategóriákhoz eltérő szabályozások tartoznak majd. Egyes helyeken korlátozhatják a szálláshelyek számát, máshol pedig szigorúbb partvédelmi intézkedéseket vezethetnek be. A tervek között szerepel például, hogy a partvonal 25 méteres körzetében tilos lesz új építményeket létrehozni. A görög kormány emellett a kulturális és régészeti örökség védelmére is nagyobb hangsúlyt fektetne.

Nem ez az első turisztikai korlátozás az országban. Az athéni Akropolisznál már 2023-ban bevezették a napi látogatói limitet és az előzetes idősávfoglalást. Idén nyártól pedig több mint 250 görög strandon tiltják be a napágyak kihelyezését.

A görög vezetés hangsúlyozta, hogy nem a turizmus visszaszorítása a cél, hanem annak fenntarthatóbb működtetése és a kevésbé ismert térségek felé terelése.

(TimeOut)