Mi történik a gyerek agyában, amikor kiabálnak vele? Itt a szakértői válasz
Senkinek nem újdonság: a gyerekneveléshez rengeteg türelemre van szükség. Nem csoda hát, ha néha kicsit megemeljük a hangunkat. Na de ez milyen hatással van a gyerekre?
Ha nem figyelnek ránk, hajlamosak vagyunk a hangunkat is felemelni gyermekünkkel szemben. Ennek ellenére valószínűleg te is sejted, hogy nem biztos, hogy annyira jót tesz ez a szokás a kicsiknek. De mi is zajlik valójában az aprócska kis fejben, amikor elveszíted a hidegvéredet, és rájuk kiabálsz? Egy szakértő véleményét kérdeztük az ügyben.
Megugrik a kortizolszintjük
Bár elég nyilvánvaló, a gyerekek nagyon stresszesnek találják, ha a szülő kiabál velük. Fontos azonban megjegyezni, mert amikor a stresszreakció beindul, kortizol szabadul fel, ami az agy több régiójára is hatással van. Kutatások is alátámasztják, hogy a stressz rossz hatással van a fejlődő agyra.
Abbahagyják a racionális gondolkodást
Mint korábban említettük, az agy több területére is hatással van a kortizol, és a prefrontális kéreg − amely a magasabb rendű gondolkodásért, a döntéshozatalért és az érzelmi szabályozásért felelős régió − az egyik ilyen terület. Ez a rész gátolt vagy kevésbé aktív lehet a nagy stressz pillanataiban, más szóval, ha kiabálsz a gyerekeddel, mert valami ostobaságot csinált, az valójában károsíthatja a prefrontális kéreg működését, ezáltal még nehezebbé téve számára az értelmes cselekvést.
Persze, ha a stressz egyszeri alkalom, a gyerek agya gyorsan visszarázódik, azonban a krónikus kiabálás potenciálisan megváltoztathatja az agy szerkezetét, és hosszú távú változásokhoz vezethet az agy fejlődésében.
Sérülhet a memóriájuk
Fotó: Shutterstock
Nem csak a prefrontális kéregnek árt, ha rendszeresen kiabálunk a gyerekeinkkel. Dr. Chan neuropszichológus szerint „a kiabálásnak való ismételt kitettség negatívan befolyásolhatja a hippokampuszt, a tanulás és a memória szempontjából kulcsfontosságú agyi régiót, és ronthatja az új emlékek kialakításának és a meglévők előhívásának képességét". Az Annals of the New York Academy of Sciences 2006-os tanulmánya a hippokampuszt az agy olyan adaptív régiójaként írja le, amely különösen érzékeny a kortizolra.
Ráadásul a gyerekek agya fokozott plaszticitással rendelkezik, mivel még gyors ütemben fejlődik, így az ordibálásból származó krónikus stressz hatásai még erőteljesebbek.
Rosszabb hangulatszabályozáshoz vezethet
Ezt egy kicsit bonyolult megmagyarázni, de a kortizol-stresszválasz egyenlet az úgynevezett raphe magokat, az agytörzs szerotonin termelésért felelős régióját is érinti, a szerotonin pedig egy olyan kémiai anyag, amely szerepet játszik a hangulat szabályozásában.
Ahogy Dr. Chan fogalmaz egy 2010-es tanulmányban: „az ordítás befolyásolhatja a neurotranszmitterek egyensúlyát az agyban, mert a túlzott stressz és a kortizol felszabadulása befolyásolhatja az olyan neurotranszmitterek szabályozását, mint a szerotonin, ami fontos a hangulatszabályozásban". És bár szülőként úgy gondolhatjuk, hogy a kiabálással javítunk a gyerek viselkedésén, ha a hangulatszabályozása csorbát szenvedhet, a viselkedés pedig követi ezt.
Forrás: Pure Wow
Nyitókép: Shutterstock
- 4 mód, hogyan betegítheti meg gyerekét a helikopter szülő ›
- 8 jele annak, hogy túl kritikus szülők neveltek fel ›
- 3 jel, hogy alacsony érzelmi intelligenciájú szülők neveltek ›
- 5 jel, ami arra utalhat, hogy érzelmileg éretlen szülőkkel nőttél fel ›
- Így képes az anya még felnőttkorában is irányítani a gyerekét ›