szülők kiabálnak a kislányukra

Mi történik a gyerek agyában, amikor kiabálnak vele? Itt a szakértői válasz

Senkinek nem újdonság: a gyerekneveléshez rengeteg türelemre van szükség. Nem csoda hát, ha néha kicsit megemeljük a hangunkat. Na de ez milyen hatással van a gyerekre?




Ha nem figyelnek ránk, hajlamosak vagyunk a hangunkat is felemelni gyermekünkkel szemben. Ennek ellenére valószínűleg te is sejted, hogy nem biztos, hogy annyira jót tesz ez a szokás a kicsiknek. De mi is zajlik valójában az aprócska kis fejben, amikor elveszíted a hidegvéredet, és rájuk kiabálsz? Egy szakértő véleményét kérdeztük az ügyben.

​Megugrik a kortizolszintjük

Bár elég nyilvánvaló, a gyerekek nagyon stresszesnek találják, ha a szülő kiabál velük. Fontos azonban megjegyezni, mert amikor a stresszreakció beindul, kortizol szabadul fel, ami az agy több régiójára is hatással van. Kutatások is alátámasztják, hogy a stressz rossz hatással van a fejlődő agyra.

​Abbahagyják a racionális gondolkodást

Mint korábban említettük, az agy több területére is hatással van a kortizol, és a prefrontális kéreg − amely a magasabb rendű gondolkodásért, a döntéshozatalért és az érzelmi szabályozásért felelős régió − az egyik ilyen terület. Ez a rész gátolt vagy kevésbé aktív lehet a nagy stressz pillanataiban, más szóval, ha kiabálsz a gyerekeddel, mert valami ostobaságot csinált, az valójában károsíthatja a prefrontális kéreg működését, ezáltal még nehezebbé téve számára az értelmes cselekvést.

Persze, ha a stressz egyszeri alkalom, a gyerek agya gyorsan visszarázódik, azonban a krónikus kiabálás potenciálisan megváltoztathatja az agy szerkezetét, és hosszú távú változásokhoz vezethet az agy fejlődésében.

​Sérülhet a memóriájuk

egy anyuka kiab\u00e1l a kisl\u00e1ny\u00e1ra

Fotó: Shutterstock

Nem csak a prefrontális kéregnek árt, ha rendszeresen kiabálunk a gyerekeinkkel. Dr. Chan neuropszichológus szerint „a kiabálásnak való ismételt kitettség negatívan befolyásolhatja a hippokampuszt, a tanulás és a memória szempontjából kulcsfontosságú agyi régiót, és ronthatja az új emlékek kialakításának és a meglévők előhívásának képességét". Az Annals of the New York Academy of Sciences 2006-os tanulmánya a hippokampuszt az agy olyan adaptív régiójaként írja le, amely különösen érzékeny a kortizolra.

Ráadásul a gyerekek agya fokozott plaszticitással rendelkezik, mivel még gyors ütemben fejlődik, így az ordibálásból származó krónikus stressz hatásai még erőteljesebbek.

​Rosszabb hangulatszabályozáshoz vezethet

Ezt egy kicsit bonyolult megmagyarázni, de a kortizol-stresszválasz egyenlet az úgynevezett raphe magokat, az agytörzs szerotonin termelésért felelős régióját is érinti, a szerotonin pedig egy olyan kémiai anyag, amely szerepet játszik a hangulat szabályozásában.

Ahogy Dr. Chan fogalmaz egy 2010-es tanulmányban: „az ordítás befolyásolhatja a neurotranszmitterek egyensúlyát az agyban, mert a túlzott stressz és a kortizol felszabadulása befolyásolhatja az olyan neurotranszmitterek szabályozását, mint a szerotonin, ami fontos a hangulatszabályozásban". És bár szülőként úgy gondolhatjuk, hogy a kiabálással javítunk a gyerek viselkedésén, ha a hangulatszabályozása csorbát szenvedhet, a viselkedés pedig követi ezt.

Forrás: Pure Wow

Nyitókép: Shutterstock