Egy új eszköz megjósolja, mekkora nálunk a kiégés kockázata
A Burnout Assessment Tool (BAT) olyan kérdések során keresztül működik, amelyek célja, hogy önbevalláson keresztül felmérje az egyén mentális és fizikai állapotát a munkahelyén.
Mivel nem hivatalos orvosi állapot, a kiégésnek nincs hivatalos diagnózisa. Ennek ellenére a munkahelyi kiégés negatívan hat ránk mentálisan és fizikailag, és gyakran más egészségügyi problémákhoz vezethet.
A BAT 493 felnőttől gyűjtött adatok alapján szúrja ki a jeleket és méri fel a kockázatokat, majd hét ország egyikének országos átlagához viszonyítva számítja ki bizonyos tünetek pontszámát. A kockázat azonosításával lépéseket lehet tenni a kiégés megelőzésére.
Ha tudni szeretnénk, mekkora a kockázata nálunk a kiégésnek, mi is tesztelhetjük magunkat online, azonban a releváns országok listája jelenleg egyelőre csak Ausztriára, Belgiumra, Finnországra, Németországra, Írországra, Japánra és Hollandiára korlátozódik, így a világ többi részére vonatkozó eredmények kreatív értelmezését igénylik.
Leon De Beer pszichológus, a Norwegian University of Science and Technology (NTNU) munkatársa a ScienceAlertnek elmondta, hogy korábban nem állt rendelkezésükre olyan, a gyakorlatban és a kutatásban egyaránt használható, elég részletes mérőeszköz, amely azonosítja a kiégés kockázatának kitett munkavállalókat.
Az eszköz olyan területeket vizsgál, mint a munka-háztartás konfliktus, a munkaterhelés, a munkával való elégedettség és az érzelmi stressz. A kérdések között szerepelnek olyanok, amelyek a munkahelyi robotpilóta-érzésre, a szomorúságra, amelynek okát nem tudjuk, és a munka értékével kapcsolatos bizonytalanságérzetre vonatkoznak.
A kérdőív kitöltése után minden kategóriára több pontszámot kapunk a másik végén, ami a kiégés kockázatát jelzi. A kutatók jelentése szerint az általuk vizsgált 493 norvég 13 százalékánál magas volt a kiégés kockázata. Hasonló vizsgálatok más országokban is folyamatban vannak.
A kutatók elmondása szerint a munkáltatók érdeke, hogy csapataik teljes kapacitással működjenek.
„Ha nem foglalkoznak időben a munkavállalók kiégésének kockázatával, annak hosszú távú következményei lehetnek”
– fogalmazott De Beer.
A pszichológus és kollégái megemlítettek néhány, a kiégés kockázatát növelő tényezőt, többek között az irreálisan magas elvárásokat, a gyors intézményi változásokat, az alacsony önbecsülést és a lehetőségek hiányát.
A kutatók szerint ezek gyorsan kimerültséghez, mentális távolságtartáshoz és az érzelmek szabályozásának csökkent képességéhez vezethetnek. A kiégés azonban kezelhető, és minél korábban ismerik fel és kezdik meg a kezelését, annál jobb.
A BAT mind a munkavállalóknak, mind a munkáltatóknak segít a kockázat felismerésében, és az egyéni, valamint az intézményi változások kezelésében.
Nyitókép: Unsplash
