A szaké és a henna is felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára
66 új hagyomány került fel a listára.
Az UNESCO (Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) minden évben összeül, hogy megvitassa és jóváhagyja a „szellemi kulturális örökség” listájára felvehető új elemeket, amelyek közé a világ minden tájáról származó dalok, táncok, rituálék, ruhák, fesztiválok, ünnepségek, szertartások, ételek, kézműves termékek, művészeti alkotások és még sok más dolog tartozhat.
A védelemre érdemesnek ítélt tárgyak közé került idén „a szaké készítés hagyományos tudása és készsége”, amely „mélyen gyökerezik a japán kultúrában”, a francia és belga vásári kultúra, amely „a középkori vásárokig nyúlik vissza”, valamint a hennával kapcsolatos „rituálék, esztétikai és társadalmi gyakorlatok”, amelyek „évszázados társadalmi szabályokhoz és hagyományokhoz kötődnek”.
A színes, kézzel festett ukrán húsvéti tojások, az úgynevezett pysanky, amelyek „mélyen gyökereznek az ukrán identitásban”, szintén felkerültek a listára, csakúgy, mint palesztinai nabulsi szappankészítés hagyománya, amely egy olívaolajból, vízből és lúgból kézzel készített szappan.
Fotó: Unsplash
Az UNESCO a Reog Ponorogo előadóművészetet, egy indonéziai, évszázados színházi táncot és a botswanai Wosana esőcsináló rituálét is felvette a sürgős védelemre szoruló szellemi kulturális örökség listájára, ami azt jelenti, hogy a gyakorlatok egyre fogynak, vagy fennáll a veszélye, hogy elhanyagolják őket.
A 2024-es teljes lista itt tekinthető meg.