Egy tanulmány betekintést nyújt abba, hogyan látják a kutyák a világot​

A kísérlet egyik nagy hibája, hogy csupán két kutya eredményeire alapozva vonták le a következtetést. Ennek ellenére kellő bizonyítékot találtak arra, hogy a kutyák leginkább csak foltokat látnak, a tárgyaknak pedig nem tulajdonítanak nagy jelentőséget, így főleg a körülöttük történő mozgásokra összpontosítanak.

A kutatócsapat először három 30 perces videót rögzített egy stabilizátor és egy szelfibot segítségével. Ezekben szerepeltek például szaladgáló kutyák, valamint velük interakcióba lépő emberek, elhaladó járművek, egy szarvas, illetve egy házban lévő macska is.

A tesztelés részeként a részvevő példányokat egyesével befektették egy fMRI-gépbe, majd levetítették nekik a felvételeket. Összesen 90 percet ölelt fel egy vizsgálat. Figyelemre méltó, hogy ennyi ideig nyugton tudtak maradni, ennek eléréséhez pedig egy Gregory Berns nevű pszichológus által kidolgozott tréningtechnikákat alkalmaztak.

Fascinating Study Gives a Unique Glimpse Into How Dogs See The World https://t.co/cG1RtJfzKJ

— ScienceAlert (@ScienceAlert) September 16, 2022

„Még jutalomfalatra sem volt szükségük. Szórakoztató volt, mert ez komoly tudomány, és rengeteg idő és erőfeszítés ment bele, de az egésznek az lett a lényege, hogy ezek a kutyák olyan videókat néztek, amelyeken más kutyák és emberek viselkednek egy kicsit bután"

— mondta Erin Phillips idegtudós a ScienceAlert cikkében.

A videóadatokat időbélyegek alapján szegmentálták, hogy olyan osztályozási rendeket alakítsanak ki, mint például a „tárgyak” ( kutyák, emberek, járművek) vagy a „cselekvések”(szimatolás, evés vagy játék). Ezeket az információkat, valamint a két kutya agyi aktivitását egy Ivis nevű neurális hálózatba táplálták.

Ezt a szerkezetet arra tervezték, hogy az agyi aktivitásokat ezekhez a kategóriákhoz rendelje.

A továbbiakban két ember is végigcsinálta a tesztet, így egyértelműbb különbségeket tudtak felvázolni a szakértők. A mesterséges intelligencia 99 százalékos pontossággal tudta az emberi agyi adatokat az osztályokhoz rendelni. Ezzel szemben az állatoknál a tárgyosztályozóknál egyáltalán nem működött a technológia, a cselekvéseknél viszont 75 és 88 százalék közötti pontossággal működött.

„Mi, emberek nagyon tárgyorientáltak vagyunk. Tízszer annyi főnév van az angol nyelvben, mint ige, mert különös megszállottságunk van a tárgyak megnevezésével kapcsolatban. A kutyákat, úgy tűnik, kevésbé érdekli, hogy kit vagy mit látnak, a cselekvések viszont annál jobban”

— mondta Berns az eredményekről.

Nyitókép: Unsplash/Mike Burke