Bár az európai és észak-amerikai országok általában jobban teljesítenek, mint a világ többi része, a különbségek igen nagyok. Az Egyesült Államok például a 43. helyen áll, ahol a nemek közötti egyenlőségi szakadék kevesebb mint 75%-kal csökkent, olyan országok mögött, mint Kolumbia, Fehéroroszország, Libéria és Cabo Verde. Ausztrália (77,8%) a 26. helyen áll, Mozambik és Chile között, Kanada (77%) pedig a 30. helyen, Szlovénia és Barbados között.
A WEF jelentése olyan szempontokat mérlegel, mint a nők gazdasági részvétele (beleértve a nemek közötti különbségeket a jövedelem, a foglalkoztatás és a vezetői szerepek terén), az oktatásban való részvétel (olyan mérőszámokkal, mint az írni-olvasni tudók aránya és a beiskolázási arány), az egészség és a túlélés (például a várható élettartam), valamint a politikai szerepvállalás (női képviselet a parlamentben, miniszteri pozíciók, valamint a férfi vagy női államfővel töltött évek).
A BBC Travel a ranglista élén álló első négy nemzet lakosaival beszélgetett, milyen ezekben az országokban élni vagy odautazni.
1. Izland
Fotó: Shutterstock
A WEF rangsorának első helyét immár 14. éve Izland foglalja el, ahol a becslések szerint 91,2%-os a nemek közötti különbség. Ez az egyetlen ország, amely több mint 90 százalékkal csökkentette a lemaradását.
Az idilli kép azonban attól függ, hogy pontosan mit is nézünk. A WEF jelentésében Izland az első helyen áll a politikai szerepvállalás tekintetében, köszönhetően például annak, hogy az elmúlt 50 évből majdnem 25-ben női államfő állt az ország élén, és hogy a parlamenti képviselők 48%-a nő. Az iskolai végzettség tekintetében azonban a 79., a nők egészségi állapota és túlélése tekintetében pedig a 128. helyen áll.
Még azokon a méréseken is, ahol Izland jól teljesít, mint például a bérkülönbség, a mindennapi kép sokkal bonyolultabb, mondja Hulda Tolgyes izlandi pszichológus. Izlandon a nemek közötti bérszakadék kisebb, mint a legtöbb más országban, részben annak a 2018-as törvénynek köszönhetően, amely kimondja, hogy a 25-nél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatoknak egyenlő munkáért egyenlő bért kell biztosítaniuk (vagy napi bírságot kockáztatnak). Tolgyes mégis azt mondja, hogy neki rendszeresen alacsonyabb összeget ajánlanak fel előadói díjként, mint a férjének, még akkor is, ha ugyanaz a cég ajánlja fel őket – ez annyira gyakori eset, hogy szerinte biztosan szexizmusról van szó.
„Feministaként nagyon frusztráló számomra, hogy látom, milyenek itt a dolgok valójában. Volt egy női elnökünk. Van egy női miniszterelnökünk. De amit én látok, az fáradt és kiégett nők, akiknek azt mondják, hogy mindent meg tudnak csinálni.”
Az izlandi nők szerint mégis van mit értékelni. Eliza Reid, az ország first ladyje egy Izlandra emigrált kanadai, akinek lánya az ő vezetéknevét viseli, nem az apjáét, férje pedig minden gyermekük után több hónap apasági szabadságot vett ki.
Tolgyessel együtt ő is egyetért abban, hogy Izland előtt még hosszú út áll, mivel nem egy „gender-paradicsom”. Mégis, szerinte ez egy olyan társadalom, ahol a nőket a férfiakkal egyenrangúan kezelik, vagy legalábbis megvan rá a szándék.
Az izlandi életnek minden nemű ember számára más előnyei is vannak: Izlandot többek között a világ egyik legboldogabb és legbékésebb országának tartják.
2. Norvégia
Fotó: Shutterstock
A WEF 2023-as rangsorában második helyen álló Norvégiában a nemek közötti globális különbség a becslések szerint 87,9%-kal csökkent. Az ország a 2021-es női béke- és biztonsági indexben is az első helyen áll.
A magas teljesítmény nem meglepő, mondja a norvég származású Thea Ringseth.
„A nemek közötti egyenlőség eléggé látható Norvégiában. Sokkal több nő van olyan pozíciókban, ahol korábban általában férfiak voltak, mint például a miniszterelnökünk, aki az elmúlt nyolc évben nő volt, és sok női vezető van a kormányban és más kulcspozíciókban”
Norvégiában különösen több nő van jelen minisztériumi pozíciókban, mint bármely más országban. Az ország emellett átlagon felül teljesít az írni-olvasni tudó nők aránya (az első helyen áll), a női szak- és műszaki dolgozók száma (szintén az első) és a jövedelmi paritás (hatodik hely) tekintetében.
Norvégia sem érte el a nemek közötti 100%-os egyenlőséget, és ez még mindig megmutatkozik a társadalmi hozzáállásban.
„Elvárás, hogy ha például a gyermek beteg, általában az anya maradjon otthon. De ezek szerintem nem kifejezetten a norvégokra jellemző dolgok”
– véli Ringseth, aki a szabadságra és a minden norvég állampolgár számára biztosított önállóságot hangsúlyozza.
„Társadalomként nem nézzük rossz szemmel, ha [nőként] előmozdítjuk az igényeinket, az oktatásunkat, a karrierünket, a társadalmi, gazdasági igényeinket. Vágyakozónak, karrier orientáltnak, ambiciózusnak lenni – ezt pozitív dolognak tekintik.”
3. Új-Zéland
Fotó: Shutterstock
A WEF jelentésében negyedik helyen szereplő, és ezzel a déli félteke legjobbjának számító Új-Zéland különösen jól teljesít a politikai képviselet tekintetében: a parlamenti képviselők 50%-a nő, míg az általános és középfokú oktatásban a nők aránya közel azonos a férfiakéval.
Jessica Vredenburg, 2016 óta Új-Zélandon élő kanadai, az Aucklandi Műszaki Egyetem marketingprofesszora azt tapasztalja, legalábbis az üzleti iskolában biztos, hogy a nemek közötti megoszlás valóban eléggé kiegyenlített.
„A mi marketing tanszékünkön... talán még nagyobb is a nők aránya, mint a férfiaké. A dékánom nő. A legtöbb kollégám nő.”
Vredenburg nem tud arról, hogy valaha is kevesebb karrierlehetőséget kapott volna, mint férfi kollégái.
Természetesen, mint mindenhol, Új-Zélandon sem tökéletes a helyzet. A WEF megállapította például, hogy a nők átlagosan 33 620 dollárt keresnek évente, míg a férfiaknál ez a szám 52 370 dollár, és az ország az egyenlő munkáért járó béregyenlőség tekintetében a 37. helyen áll.
A nők várható élettartama tekintetében is viszonylag rosszul teljesít, a 109. helyen áll a világon. A statisztikák szerint az őslakos māori népesség különösen veszélyeztetett, a māori nők várható élettartama közel hét évvel rövidebb, mint a nem māori nőké.
„Az én tapasztalatom más lehet, ha valaki csendes-óceáni szigeti vagy māori háttérrel rendelkezik”
– mvéli Vredenburg.
A nemek közötti egyenlőséget félretéve a lakosok szerint sok ok van arra, hogy szeressenek Új-Zélandon élni. A táj szépsége, valamint, hogy kicsi és könnyen megközelíthető. Fontos szempont még az általános hangulat, ami Vredenburg szerint nagyon nyugodt és laza.
4. Namíbia
Fotó: Shutterstock
A top 10-ben egyedüli afrikai országként Namíbia a becslések szerint 80,2%-kal zárta le a nemek közötti szakadékot, és ezzel a nyolcadik helyen áll. Ez azt jelenti, hogy a világ más részein számos országot megelőz, köztük az Egyesült Királyságot (15., 79,2%), Spanyolországot (18., 79,1%), Kanadát (30., 77%) és az Egyesült Államokat (43., 74,8%).
Penohole Brock, a namíbiai Nemzetközi Kapcsolatok és Együttműködés Minisztériumának nemi érzékenységgel foglalkozó trénere szerint sok miniszterük és nagykövetük nő, a munkatársai nem szembesülnek diszkriminációval, amikor a karrierükben, ilyen értelemben nagyon egészséges a munkakörnyezet.
Ez azonban csak egy része az egyenlőségnek.
„A nemek közötti egyenlőség nagy lépés a helyes irányba. De most itt az ideje megnézni és elemezni, hogy "Oké, de akkor mit képviselnek ezek a női hangok?”
– mondta.
Ami a nemi alapú erőszakot és a szexuális zaklatást illeti, még elég hosszú út áll előttük. A 2021-es Women Peace and Security Index például Namíbiát a 95. helyre sorolta, olyan afrikai országok mögé, mint Mauritius, Ruanda, Dél-Afrika és Ghána.
(BBC)
Nyitókép: Shutterstock
