A tengerből visszahódított szárazföldre épült Seychelle-szigetek aprócska fővárosa nem is lehet nagyobb – de így is élénk kultúrában és lenyűgöző történelmi látnivalókban bővelkedik.
A 115 szigetből álló Seychelle-szigetek szigetcsoport, a tenger és a szárazföld fenséges találkozása a lehetetlenül kék égbolt alatt. Itt minden, a legnagyobb Mahé szigetén magasodó vulkáni gerinctől a Mahét az afrikai szárazföldtől elválasztó 1800 kilométernyi óceánig, úgy tűnik, viszonylag nagy – kivéve Victoriát, a Seychelle-szigetek apró fővárosát.
Vannak más, kisebb lakosságú fővárosok is a világon: San Marino vagy Vatikánváros, például; vagy egy maroknyi aprócska csendes-óceáni szigetváros. Még így is, Victoria 30 000 fő körüli lakossága szerénynek számít a legtöbb nemzeti hatalom székhelyének mércéjével mérve.
Ha Mahé keskeny tengerparti sávján kevés hely látszik egy nemzetközi repülőtérnek, ugyanilyen kevés hely van egy fővárosnak is. Mahé mindössze 20 négyzetkilométeres; alig 10 perc alatt lehetne körbesétálni a központ szűk utcahálózatát. A házak a környező dombokra emelkednek, amíg a terep túl meredek nem lesz.
Az, hogy Victoria egyáltalán el tudta érni ezt a méretet, a múltbeli földrajzi mérnöki munkának köszönhető.
„Victoria fele rekultivált terület. A tenger ott volt, ahol most a taxiállomás van”
– mondja George Camille, a Seychelle-szigetek egyik legismertebb művésze, aki Victoriában született, és élete nagy részét itt töltötte.
Fotó: Shutterstock
Ahhoz képest, hogy Victoria ilyen kis város, jól el tudja mesélni a modern Seychelle-szigetek történetét épületein és szorosan koncentrált zsúfoltságán keresztül. Ellenpólusa a strandok és pálmafák, valamint a világtól és annak zajától távoli élet népszerű Seychelle-képének.
A franciák által 1778-ban alapított város a kezdetekben szerény, fából és gránitból épült házakból, egy katonai laktanyából és teknősök tartására szolgáló karámokból állt. Keveset tettek az új város fejlődéséért, sem a franciák, akik először építették, sem később a britek. Utóbbiaknak 30 évbe telt, mire a város nevét Viktória névre változtatták 1841-ben, így emléket állítva Viktória királynő Albert herceggel kötött királyi házasságáról.
Történelme a 19. század nagy részében többnyire jelentéktelen ügy volt. Heves esőzések után 1862. október 12-én sár- és gránitlavina zúdult a városra, melynek következtében sokan meghaltak. 1890-ben megnyílt a svájci tulajdonú Hotel Equateur, amely előfutára volt annak a turistaáradatnak, amely egy napon meghatározta a Seychelle-szigeteki turizmus életét.
Victoria talán legrégebbi fennmaradt épülete ma a Nemzeti Történeti Múzeum. Az írásos információs táblák és a faltól a mennyezetig érő kijelzők lenyűgöző keverékével a legkorábbi gyarmati időkről, a rabszolgák felszabadításáról és a kreol kultúra ebből eredő történetéről mesél. A város számos bevett története Victoria (és a Seychelle-szigetek) gyarmati történelméről szól, ami érthető, hiszen a franciák és a britek voltak azok, akik az építészeti nevezetességeket hátrahagyták.
835. február 1-jén 6521 rabszolgát engedtek szabadon a Seychelle-szigeteken – a teljes népesség akkoriban mindössze 7500 fő volt, ennek közel 90%-a felszabadított rabszolga volt, és ők jelentették az alapot, amelyre egy kreol nemzetet hoztak létre.
Az eredetileg 1885-ben épült, korábban a Seychelle-szigetek legfelsőbb bíróságának épületét 2018-ban restaurálták, és a múzeum továbbra is egy szellős, fa redőnyökkel és magasba törő mennyezetekkel díszített épület, amelyet egy pálmákkal teli kert vesz körül.
Connie Patel helyi kereskedő szerint a Seychelle-szigetek jóval több, mint gyönyörű strandok sokasága.
„Az emberek azt hiszik, hogy a Seychelle-szigetek csak a strandokról szól. És természetesen a strandok fontosak. De a Seychelle-szigetekről minden itt van. Nincs sok út itt Mahéban; szinte az összes út Victorián keresztül vezet. Ha látni akarja, hogy az egyszerű Seychelle-szigetekiek hova járnak üzletelni a turizmustól távol, Victoria az a hely, ahol ez történik. Ez a Seychelle-szigetek történetének lényeges része.”
(BBC)
Nyitókép: Shutterstock
