Ezeket az erőfeszítéseket ismeri el az Európai zöld város díj, amelyet 2010 óta osztanak ki. Az első cím birtokosa Stockholm volt, és bár a skandináv városok azóta is élen járnak a környezettudatosságban, a díj célja, hogy Európa-szerte elismerje azokat a településeket, amelyek innovatív zöld megoldásokat alkalmaznak – számolt be róla a Time Out.

Az idei ünnepélyes bejelentést a jelenlegi címvédő, Vilnius rendezte, ahol kihirdették a 2027-es „zöld fővárost”: a németországi Heilbronnt.

A szakmai zsűri a levegőminőséget, a megújuló energiahasználatot, valamint a jövőbeli fenntarthatósági terveket is értékelte, mielőtt döntött volna. Heilbronn holisztikus városfejlesztési stratégiájával és 2035-ig szóló ambiciózus célkitűzéseivel győzte meg a bizottságot.

A Neckar folyó partján fekvő, borvidékeiről és elegáns építészetéről ismert város már régóta dolgozik a zöld átálláson. Két kiemelt projektjük – a Tájképterv 2030 és a Mobilitási Koncepció – egyszerre kezeli a zaj- és légszennyezést, integrált megközelítéssel.

Az Európai Bizottság külön kiemelte Heilbronn „lakossági részvételre épülő környezetvédelmi stratégiáját”, amely közösségi fórumokkal, szemléletformáló kampányokkal és csendes övezetek védelmével ösztönzi a helyieket a zöld átállásban való részvételre.

A város 600 ezer eurós támogatást kap a következő két évben, hogy további fenntarthatósági és közösségi programokat valósítson meg.

Kiosztották továbbá az Európai Zöld Levél Díjat is, amelyet a 100 ezernél kisebb lélekszámú városok környezeti teljesítményéért ítélnek oda: ezt idén Assen (Hollandia) és Siena (Olaszország) nyerte. Mindkét város 200 ezer eurós támogatást is kapott a díjhoz.

Assen az innovatív hulladékgazdálkodási programjaival tűnt ki, beleértve az újrahasznosító kávézókat (Repair Café), ahol a lakók önkéntesek segítségével javíthatják meg elromlott tárgyaikat. Siena pedig 61 százalékos újrahasznosítási arányt ért el, és több új városi parkot is kialakított, így az egy főre jutó zöldterület immár 28 négyzetméter.