Az Alföldön különösen nagy kincs egy olyan árnyas, ligetes kert, mint a Tiszakürti Arborétum. A 60 hektáros terület a Tisza közelségének köszönhetően sajátos mikroklímával rendelkezik, és a régi alföldi keményfás ligeterdők hangulatát idézi meg kocsányos tölgyekkel, magas kőrisekkel, idős fákkal és erdei tisztásokkal. Nyáron a mezők, a zümmögő rovarvilág és a lombos sétányok miatt különösen jó választás lehet azoknak, akik nem vízparti tömegre, hanem csendes, természetközeli feltöltődésre vágynak.

A fővárosban is találunk olyan föld alatti menedéket, ahol a nyári hőségből néhány perc alatt 11 Celsius-fokos levegőbe érkezhetünk. A Pál-völgyi-barlang Magyarország leghosszabb ismert barlangrendszerének része: a Pál-völgyi–Mátyás-hegyi–Harcsaszájú összeköttetéssel együtt mintegy 32 kilométeres, ma is kutatott rendszerről van szó, amelyből a látogatók egy nagyjából 500 méteres, kiépített szakaszt járhatnak be. A körülbelül 50 perces vezetett túra Meseországon, a Színháztermen és a Boszorkánykonyhán is áthalad, közben kalcitkristályokat, ősi kagylólenyomatokat és cseppköveket láthatunk. A vezetések hétfő kivételével naponta, óránként indulnak 10:15 és 16:15 között, a barlang pedig 5 éves kor vagy 115 centiméteres magasság alatt nem látogatható, mivel az útvonal része egy 7 méteres tyúklétra is.

(kép)

Tatától nem messze, a Gerecse egyik völgyében bújik meg az Agostyáni Arborétum, amelyet nem véletlenül emlegetnek a környék egyik rejtettebb zöld menedékeként. A 30,5 hektáros kert különleges mikroklímáját a domborzat, a völgyön átfutó Bocsájtó-patak és a tavak együtt alakítják, ezért a legnagyobb nyári melegben is kellemesebb, hűvösebb levegő fogad. A fenyők, cédrusok, mamutfenyők, tulipánfák és más fa- és cserjefajok között sétálva könnyen elfelejthetjük, hogy Budapesttől nagyjából egyórányira járunk.

(kép)

A Bakony egyik legvadregényesebb kirándulóhelye a Burok-völgy, amelynek szurdokos, árnyékos világa egészen más oldalról mutatja meg a hegységet. A meredek sziklafalak, a kidőlt, mohás fatörzsek, a páfrányos aljnövényzet és az őserdei jelleg miatt a völgyben nyáron is párásabb, hűvösebb mikroklíma uralkodik. A Magyar Természetjáró Szövetség leírása szerint a terület természetes védettségének köszönhetően számos ritka növény és állat maradt fenn itt. A túra kalandosabb terepen vezet, ezért nem egy strandpapucsos sétára érdemes készülni, de aki csendesebb, árnyas bakonyi útvonalat keres, annak erős jelölt lehet.

(kép)

A Mecsekben található Abaligeti-barlang azoknak lehet jó választás, akik a hőséget egy valóban hűvös, föld alatti programmal cserélnék le. A barlang főága 466 méteren járható be vezetett túrákon, levegője pedig körülbelül 12 Celsius-fokos. A képződmény cseppkövei között több külön nevet kapott forma is található, például a Pisai ferdetorony, a Flórián-kút, a Kálvária, az Elefántfej, a Karthágó romjai és a Niagara-vízesés. A bejárat közelében működik a Denevérmúzeum is, ahol a hazai denevérfajokkal és a denevérkutatás eszközeivel is megismerkedhetünk.

(kép)

Kaposvártól északra, a Zselic és Külső-Somogy határán találjuk a Deseda-tavat, ahol az állóvizen túl a parkerdő és az arborétum ad együtt kellemes nyári programot. A terület központja és egyben Magyarország leghosszabb mesterséges tava, a 8 kilométer hosszú Deseda, amelyet erdős, vízparti környezet vesz körül. Az arborétumot és parkerdőt tanösvények, turistaútvonalak és pihenőhelyek szelik át, a lombkoronasétányról pedig a tóra is rálátni. Bár a Deseda a kaposváriak körében kedvelt kirándulóhely, országos szinten még mindig sokkal csendesebb alternatíva lehet, mint a legismertebb nyári vízpartok.